Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)
DRASKOVICH JÓZSEF: Implom József helytörténeti munkássága
diákkorában valóságos szakértőnek számított a leletek meghatározásában. Gyűjtötte a régi pénzeket, érméket, frontra indulása előtt gyűjteményét a múzeum4 nak ajándékozta. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója 1923-tól kezdett tanítani szülővárosában a polgári fiúiskolában. A következő évtől folyamatosan jelentek meg publikációi a helyi lapokban. Első írásai elbeszélések, versek, iskolai színjátékok voltak. Elbeszéléseinek egy része is jól tükrözi Gyula és környéke, az itt élő emberek és a körükben mesélt történetek ismeretét. 1928-ban, a Városi Múzeum vezetésének átvételével fordult aktivitása egyértelműen a helytörténet felé, s megállapíthatjuk, hogy munkásságának ebben az első, 1945-ig terjedő szakaszában helytörténeti kutatásai igen szorosan kapcsolódtak a múzeumi feladatokhoz. Elsőként összegyűjtötte a múzeumra vonatkozó levéltári iratokat, egykori újságcikkeket és szétszórt feljegyzéseket, hiszen enélkül nem lett volna lehetséges a gazdag, ám rendetlenül halmozódó múzeumi anyag meghatározása, rendezése. A múzeum és az 1930-ban szintén gondjaira bízott könyvtár irattárának mintaszerű összeállítása egyben azt eredményezte, hogy a két intézmény történetének későbbi feldolgozásához rendelkezésére álltak a szükséges források. A rendezés munkái mellett több cikkben népszerűsítette a múzeumot, felvázolta feladatait és ismertette az ott őrzött emlékeket. Ugyanakkor gyűjtőmunkába kezdett, mivel a múzeum megnyitásáig meg akarta teremteni egy várostörténeti és egy néprajzi gyűjtemény alapjait. Különösképpen igyekezett megszerezni a múzeum számára a művelődés- és ipartörténeti szempontból igen értékes céhemlé9 keket, ehhez a polgármester támogatását is kérte. A Békésmegyei Hírlapban pedig cikksorozatot közölt a gyulai céhek történetéről. Ebben a céhokmányok alapján, amelyeket Bíró György, a csizmadia ipartársulat elnöke bocsátott a rendelkezésére, részletesen ismertette a csizmadia céh szabályzatát és belső életét. A néprajzi emlékek gyűjtésének szükségességét ugyan már Domonkos János (Implom elődje a múzeum élén) fölismerte, a munka elvégzése lényegében Implomra maradt, aki előtt világos volt, hogy szinte az utolsó órában kell menteni a még menthetőt: "Bizony a mi vidékünkön már csaknem teljesen kiveszett a népviselet. Nyoma is alig van a régi pásztoréletnek, halászatnak. Eltűntek a régi szép hímzések, magacsinálta szerszámok, de tíz esztendő múltán talán már a tulipános ládák, faragott szuszékok, hímzett ruhák is úgy eltűnnek, hogy hírmondó sem marad belőlük. Ezek összegyűjtése a múzeum egyik legsürgősebb feladata" 12 - írta a teendőkről. Valóban, a körösi halászat anyagának felgyűjtese, 170
