Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Gyula város múlt századbeli [XVIII. sz-i/ történetéből

Gyula város múlt századbeli /XVIII. sz-í7 történetéből Bevezetés Itt közlünk két értekezést Gyula múltjára vonatkozólag. Mindkettő a XVIII. század eseményeit adja elénk. A két, már régebben készült értekezés kiadását igazolni, azt hisszük, fölösleges. Mert hiszen Békés megyére általában, de Gyulára nézve is a múlt század jóformán jobban érdekel bennünket a ködbevesző, régi századoknál. A 3-4 vagy több százados eseményeket ugyanis, tán egy-kettőt kivéve, nem tudjuk megtestesíteni, azoknak helyét meghatározni, a körülményeket közelebbről elbeszélni, azoknak emlékeit fölmutatni, a szereplő személyeket megyénk mostani családjaival összeköttetésbe hozni nem vagyunk képesek. Míg ellenkezőleg, a múlt század embereinek ivadékai itt élnek közöttünk, munkájuk, fáradságuk emlékei előttünk állanak, küzdelmeik gyümölcsét mi is élvezzük. Gyulára nézve pedig annál fontosabb az itt közölt két értekezés közzététele, mert az 1801. évi tűzvészkor a város levéltára leégett s ennélfogva onnan a múlt század eseményeit kikutatni lehetetlen. Addig is tehát, míg a Károlyi levéltárba olvasztott régi Harruckern levéltár adataiból a város polgári viszonyairól bővebb tudomást szerezhetnénk, ezen két értekezés, mely a helybeli róm. kat. plébánia és a nagyváradi püspökség levéltárában található adatok nyomán készült, érdekes fényt vet városunk egyházi állapotára. Bevezetésül jónak láttuk a róm. kat. egyház rövid történetét a megelőző századokban előre bocsátani. Míg Gyulán a monostor állott, annak szerzetesei végezték a lelkipásztori teendőket . A monostor megszűntével virágzó község létére mindjárt plébániát kapott. Már 1332-37-ről ismerjük a plébánosát. Ez volt Péter pap, aki az idézett években 20 garast fizetett pápai tized fejében. A plébánia a váradi püspökséghez, éspedig annak köleséri (Kölesér hajdan város volt Szalonta mellett) főesperességéhez tartozott. Amint a város 1387-ben a királyi kincstár kezéből magánbirtokosnak, éspedig először a Losonczy család egyik ágának kezébe került, a plébánia sorsa is megfordult. A város földesurai lettek egyúttal a plébánia patrónusai, kegyurai * Mindkét értekezés, amelyhez Karácsonyi János ezt az adatgazdag bevezést írta, Grócz Béla gyulai plébános tollából származik: A múlt századi gyulai plébánosok (BRMTÉ 13.k. 174-179. és 14.k. 43-54.), valamint a Gyulai római katolikus főtemplom (BRMTÉ 14.k. 55-59.) 153