Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése

tokoknak, hanem maga is egy birtokcsomóhoz csatoltatott. Sőt nem volna alaptalan az a vélemény, hogy valami vihar vonulhatott végig e vidéken, hogy ily változás történt, de biztos tudomásunk erről nincs, csak sejtenünk lehet, hogy az Árpád-ház kihaltát követő gyászos zavarok eredménye volt az; talán a szomszéd Biharban, a Tamás fiak ellen vitt háború lángjai csaptak ide át és emésztették föl Békést. Hanem 1311 után csendesebb lett a világ; vidékünkön még hamarább, mint másutt. Azért az új király is, Károly, e tájékra húzódott le; errefelé, Temesváron tartotta udvarát, gyakran tartózkodott Lippán, sőt át-át tekintett a Körös-Maros közbe is; nem jött idegen helyre, hisz 3 vára volt itt egymás mellett, Pankota, Borosjenő és Dézna. De voltak emezektől nyugatra egyéb birtokai, a királyi népek földei, a gazdátlanul maradt békési, zarándi várföldek, össze-vissza zilált viszonyokban, továbbá már ekkor a koronára szállott, magszakadás vagy hűtlenség révén-e, ki tudná megmondani, Gyula. Önként következik ez abból a körülményből, hogy a gyulai uradalom királyi kéz műve; ha annak a műve, akkor egykor Gyulának is a király birtokában kellett lennie. Még csak azt az érvet akarom emellett fölhozni, melyet Pankota, Dézna és Gyula 1387. évi együttes adományozásából meríthetünk. Zsigmond ugyanis, amint említettük, 1387-ben egyszerre három uradalmat adományoz a Losonczyaknak. Hogy e három uradalom csak úgy esetleg magszakadás útján szállott volna egyszerre a koronára, azt a véletlennek tulajdonítani sok volna, de meg Pankotárdl és Déznáról bizonyos is, hogy azok előbb nem magán, hanem királyi birtokok voltak. A természetes összefüggés analógiája követeli már most, hogy ezt állítsuk Gyuláról is. Károly királyunknak tehát 1311 után szép alkalom kínálkozott a Békés körül fekvő királyi javakat összesíteni, csak az a kérdés, miképp történhetett az, ki tette azt, hogy éppen Gyula lett az összesített birtokok feje? íme a második kérdéshez értünk, holott még az elsőt sem fejtettük meg egészen. De ez nem nagy baj, mert ha a másodikat megfejtjük, fény fog derülni az elsőre is. Egyik legkiválóbb tünemény megyénk történetében Békés várának és városának elhanyatlása és Gyulának fölemelkedése. Félig-meddig megyénk politikai történetének kulcsa ez. Innen van, hogy Békés megye nagyérdemű monográfusa Haan Lajos úr is többször fölhíva érezte magát ennek okát adni olyképpen, hogy azt a Maróthyaknak tulajdonítá. Amint akkoriban a dolog állott, ennyi magyarázat elégséges vala, mert adataink csakugyan erre mutattak, csak azt és annyit jeleztek, hogy Gyula Mátyás király uralkodása után szárnyalta túl Békést, de bizonyosan maga Haan Lajos úr is kevesellte volna e magyarázatot, ha már akkor kezénél lett volna Zsigmond 1403. évi adománylevele, melyből kitűnik, hogy Békés már a Maróthyak előtt, sőt már a XIV. században alá volt vetve Gyulának, és már 1387-ben, mint Gyulához tartozó helység adományoztatik. Efelett való cso91