Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése

dálkozásunkat még növeli az, hogy Békés vára egész 1295-ig fönnállott, honnan tehát mégis, hogy nem ő lett a körülötte elterülő királyi birtokok középpontjává, honnan, hogy egy század sem telik belé és már egy szomszéd hely tartozékaképp függelékként jő elő? Vagy jobban mondva Gyula minek köszönheté amaz emelkedését, hogy miatta Békést figyelmen kívül hagyják, hogy alig bomlik föl a várszerkezet, Békés neki alávettetik, hogy a királyi birtokok fejévé lesz? Nagy dolog, nagy okot tételez fel. De vajon ezt a nagy okot Gyula nagyságában kell-e keresnünk? Igaz, hogy Gyula a XIV. században már meglehetős népes hely, már két plébániája is volt, 14 egyik a békési, másik a köleséri főesperességben és a plébánosok közül az egyik több adót fizetett a pápának, mint a békési, de más adat aztán nincs is egész 1387-ig. Hozzávéve ez maga is gyenge, mert nem biztos a mérték és ami fő, maga a népesség nem elégséges arra, hogy valamely hely egy uradalom fejévé tétessék. Világos nevű város nem is volt annak előtte, mégis a várához mekkora uradalom tartozott? Alig hiszem, hogy Keresztes, Mezőkövesd vagy Miskolc ne lettek volna különb helyek Diósgyőr városánál, mégis Diósgyőrhöz tartoztak. Keressük tehát másutt azt a nagyobb okot. Hogy mily becse van sokszor egy-egy odavetett megjegyzésnek, azt a történetírók igen jól tudják; de különben is mindnyájunk előtt ismeretes, hogy egy rövidke mondat néha egész kort jellemez. Ez maga azt a következtetést téteti velem, hogy a csekély dolgokat sem kell megvetnünk. Én is csak két keltezést (dátumot) veszek elő, ami magában véve csekélység, mégis tárgyunkra nézve döntő bizonyság, ha nem az egyik, akkor a másik tekintetben. Károly király két oklevele áll előttem, vagyis inkább csak a befejezésük, mert megyénkre egész közömbös a tartalmuk, de annál érdekesebb a befejezés: "Datum in Julamonostra circa album fluvium Crys feria quarta proxima post quindenas pentecostes. Anno Domini MCCCXIII-o." Magyarul: "Kelt Gyulamonostorán a Fehér-Körös mellett, a legközelebbi szerdán Pünkösd tizenötöde után az Úrnak 1313. évében." És ismét: "Datum in Julamonustora feria sexta proxima ante festum beati Joannis baptiste. Anno domini M-o CCC-o Tredecimo." Azaz: "Kelt Gyulamonostorán Keresztelő Szt. János ünnepe előtt eső legközelebbi pénteken, az Úrnak 1313-ik évében." Először a hellyel jöjjünk tisztába. A kancellárnak odavetett jegyzése: "circa album fluvium Crys" "a Fehér-Körös folyó mellett" mindjárt mutatja, hogy jó helyen járunk; Gyulamonostora nem volt, nem is lehet más, mint Gyula. Mert a "monostra" "monustora" oly függelék régi helyneveinknél, mint az "egyháza", "falva" ma is előforduló ragasztók, és valamint ezeket sokszor, akképp a "monostorá"-t később el-elhagyogatták hosszassága miatt és így képződtek helyneveink részben. Hogy mégis példákat idézzünk Kanizsa-monostorából lett Kanizsa, 92