Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése

össze e vidéken levő falvait egy birtokcsomóvá. Ámde, amint kimutattuk, a Losonczy család itt nem volt ősbirtokos, itteni birtokait csak 1387-ben nyerte és Zsigmond király a Maróthynak adott adománylevélben és még inkább az aradi káptalannak szóló rendeletben elég világosan jelzi, hogy Losonczy László a fölsorolt birtokokat éppen úgy nyerte, mint ahogy Maróthy kapta, vagyis már egy uradalomba összekötve. Ehhez járul az is, hogy az uradalmak keletkezése igen messze ér fel és nagyobb időt követel. így például sokáig azt hittük, hogy Csabacsűdöt, Szentandrást és Szentetornyát Dámffy Márton kapcsolta össze egy uradalommá 1490-ben táján, pedig most kiviláglott, hogy a Hunyadiak már 1436-ban is így kapták. Nagyobb valószínűséggel lehetne kockáztatni azt a hozzávetést, hogy a Gyulát alapító Gyula nemzetség kapcsolta össze már kezdettel fogva. De ez is tarthatatlanná lesz, hacsak egyszer is végigfutunk a gyulai uradalmat képező helységek névsorán; mert mindjárt szemünkbe ötlenek Békés, Doboz, Vári, Krakkó és Szerhet nevei. És nagy ok van rá, hogy ezek olvasásánál megállapodjunk. E helyekről ugyanis oklevélig ki lehet mutatni, hogy ezek annak előtte királyi várföldek, vagy királyi népek falvai voltak és nem magánbirtokok, ha tehát a gyulai uradalom a Gyula nemzetség birtokaiból alakult volna, Békés, Doboz, Vári stb. ez uradalom alkatrészei nem lehettek volna, mert nem tartoztak az állítólagos Gyula nemzetség birtokaihoz. Ez a körülmény, hogy ti. Békés, Doboz, Vári stb. annak előtte királyi birtokok voltak, egyrészt egészen megdönti az ilyen, Gyula nemzetség birtokait fölvevő hozzávetést, de másrészt helyes nyomra vezet bennünket, mert arra kényszerít nemcsak engem, hanem bárkit is, hogy a gyulai uradalom keletkezését királyaink egyikének tulajdonítsuk. Mert azt hiszem, senki sem fog kételkedni abban, hogy a királyi birtokokat csak a király kapcsolhatja egybe, csak ő kötheti össze, teheti egy uradalommá. Márpedig, ha egyébről nem, Békésről képesek vagyunk kimutatni, hogy egész az Árpád-koron át királyi várföld volt, sőt a békési vár is állott mindvégig, s a várszerkezet tel12 jes épségben virágzott. Már most csak az időt kell meghatároznunk, melyben e birtok-összekapcsolás történt, és adatot kell fölhoznunk arra, hogy ez összekapcsolást melyik királynak kell tulajdonítanunk. Az utóbb említett 1295. évszám körülbelül tájékozást nyújt arról, hogy mettől meddig kell számítanunk a gyulai uradalom keletkezését. Szorosan véve 1295-től 1387-ig. De mivel 1295-ben a várszerkezet még épen állott Békésben, egy jó darab időt kell fölvennünk, mely alatt a békési vár teljesen elpusztult, a várszerkezet megbomlott és maga Békés jelentőségét vesztvén nem lett fejévé az e vidéken elterülő és részben azelőtt hozzátartozó királyi bir90