Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése

Ez eredményt, hogy ti. Gyulának egy XIV. századbeli földesurát tudjuk megnevezni, csak akkor fogjuk méltányolni, ha meggondoljuk, hogy Komáromi Miklós, Gyula város hites jegyzője, 48 esztendővel ezelőtt a maga kis történetében csak a török hódítás előtti 2-3 birtokost bírta megmondani, mi pedig már nagy merészen majd egész Nagy Lajos koráig fölmerénk haladni és hazánk egyik főemberét, az erdélyi vajdát földesuraképpen bemutatni képesek vagyunk. Mindhogy ekképp a Losonczyak is voltak egykor Gyulának urai, ez följogosít bennünket arra a megjegyzésre, hogy a gyulai uradalmat bíró Losonczyak e hatalmas családnak Dezső vagy Dezseőffy ágából származtak. Maga Losonczy László, aki Gyulát kapta, Losonczy István és László szörényi bánnak atyjával unokatestvér volt. Először 1372-ben tűnik föl, mikor is volt nagybátyjainak hivatalát, a székely ispánságot viselte. 1375-ben erdélyi vajda lett és az marad 15-16 9 éven keresztül. 1393 előtt, legvalószínűbben 1391-ben halt meg. Eszerint a gyulai uradalmat csak 4-5 évig bírta. Utána fia János következett, aki azonban 10-11 év múlva örökös nélkül halt meg, amint Zsigmond király okleveleiben többször említi. Ekképp eljutottunk odáig, hogy megtudjuk azt, hogy a gyulai uradalom már két ízben országos érdemek jutalmazására, előbb tisztében megőszült vajdának, utóbb az ország legkitűnőbb hadfiának adatik. A kettőből azt az egy következtetést kell levonnunk, hogy a gyulai uradalom szép, nagy és jelentős birtok volt. Mert különben az ily férfiak érdeméhez nem lett volna arányos, ily gazdag földesúrnak nem lett volna jutalom. Ismerkedjünk meg vele röviden, megérdemli talán a fáradságot. Igen szép összefüggő sorban húzódnak ezek Békés megye mai nyugati határától kelet felé. Szénással kezdődött, aztán jött Kondoros és Décse, ezekkel határos volt Gyúr és Berény; mindjárt ezek után következett Békés Déterrel, majd a két Doboz Szannával, úgy jött Gyula Várival és vagy 8 kis falujával; Gyürkén, Szentbenedeken és Pélen keresztül a mai Arad megyei Kakucs, Kamarás helységek következtek, az elpusztult Fazekasegyházával; itt egyet kanyarodott az irány, és Veresegyházán keresztül Atyásra és Simándra ért; Káváson és Köblin keresztül megint az elhagyott Fehér-Köröshöz jutott és ott Somos, Hégenháza, Fajdas és Morócz helységekkel végződött. Ezekhez csatlakozott még Kerekegyház, Pitvaros és 7 ismeretlen helység, összesen 43 falu az ország és megyénk legtermékenyebb vidékén és éppen a közepén Gyula, ez uradalom feje. Fogjunk most már hozzá ez uradalom keletkezésének megfejtéséhez, fölállítva e két kérdést: 1./ mikor és hogyan keletkezett e birtokcsoport, és 2./ mint lett Gyula ez uradalom fejévé? Egy pár hozzávetés talán tisztázni fogja a dolgot és tájékoztatni fog bennünket. Első hozzávetés ez volna, hogy talán éppen a Losonczy család kapcsolta 89