Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Hidassy Jakab emlékezete

re, nénje Hidassy Mária pedig 1799-ben egész rendes nemesi címerrel él; e címer mezejében koronán álló és három levelű gallyat, vagy három búzakalászt tartó griffmadár látható, oromdíszül pedig ugyané címerkép növekvő alakban fordul elő. Hidassy Jakab atyjáról semmit sem tudunk, anyjáról is csak annyit, hogy németül tudott, mert fia tőle sajátította el, de csak középszerű fokon a német nyelvet. Két leánytestvére volt, az egyiket Annának hívták, a Kiscsepcsényi Sánta családból származó, Sánta nevű nemesemberhez ment férjhez; második leánytestvére volt Mária, Szatmáryné. Sántához ment nénjének három gyermeke volt, úgymint Sánta Mária, az 1762-ben született Sánta Krisztina és Sánta Xav./er7, Ferenc, később nagyváradi postamester. Hidassy Jakab atyja 1747 után nern maradt Átányban, hanem Nagyváradra költözött, ott állandóra letelepedett s e város Olaszi nevű részében értékes házat vett; itt kezdte fiát Jakabot iskolába járatni, s megérte azt az örömöt, hogy az 1760. május 25-én püspöki székét elfoglaló báró Patachich Ádám, 13 éves Jakab fiát a gimnázium 3. osztályára, vagy mint akkor mondták, a syntaxisra egyházmegyéje növendék papjai közé fölvette és így az atyát a további neveltetés terheitől megszabadította. Még 9 évig tanul ezután Hidassy Jakab, elvégezte az egész gimnáziumot, tanulta a hittudományokat s alig volt több 22 és félévesnél, midőn püspöke őt fölszentelte. Dáró Patachich Ádám fényes udvart tartott. Nemcsak püspök, hanem egyszersmind Bihar megye főispánja is volt, udvara az egyházi és világi méltóságok viselőinek találkozó helye, zeneművészek, katonaviseltek tanyája volt; és Patachich a fiatal, alig végzett Hidassyt e fényes körbe vitte, udvari káplánjává s egyúttal az egyházmegye iktatójává tette. A német nyelv ismerete mellyel Hidassy többi paptársai között kitűnt, alkalmassá tette őt, hogy a püspök német vendégei és a magyarság közt az érintkezést közvetítse s ezért három évig szolgált e hivatalában. Ezalatt elérte a 25. esztendőt, amennyit az egyházjog egy lelkészi javadalom elnyerhetésére követel, s a német nyelv ismerete s egyéb kiváló tulajdonságai annyira segítették Hidassyt, hagy mindjárt 25 éves korában Bihar megye akkoriban legnépesebb lelkeszeti állomását, a székelyhídit nyerte el. A székelyhídi lelkészi állomás jóformán egészen új volt, azelőtt is végeztek, ott ugyan kat. istentiszteletet a földesúr kastélyában lakó kapucinus atyák, de különálló templomot gróf Ditrichstein János, a székelyhídi földesúr, csak 1764-ben kezdett építeni s ez csak 4 esztendő múlva lett készen. Ismét négy esztendő telt belé, még plébánialakot építtetett, a lelkész eltartására földet és szőlőt adott, s így csak 1772-ben neveztette ki a püspök az első plébá57