Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Hidassy Jakab emlékezete

nőst, Hidassy Jakab személyében. Kitűnt ez állomásán Hidassy mint buzgó lelkipásztor s mint az egyházi jogoknak az uradalmi tisztekkel szemben bátor védelmezője. Az 5 idejében szerelték fel a templomot, öntötték és szentelték fel a harangokat, állítottak kereszteket. Hívei külön várost, az úgynevezett "Székely" várost alkották s részben magyarokból, részben ma már teljesen elmagyarosodott németekből állottak. 1773-ban Józsa Ferenc gyulai plébánosnak kanonokká való kineveztetése által megint olyan lelkészi állomás üresedett meg a nagyváradi egyházmegyében, ahol a hívek nagyabb része magyar volt ugyan, de a másik tekintélyes rész, körülbelül egyharmad, akkoriban még csupán a német nyelvet beszélte; ez volt a gyulai plébánia. Az akkoriban üresedésben lévő püspökség szentszéke az egyházmegye ezen fontos lelkészi állomására nem talált alkalmasabbat mint Hidassyt, aki eddigelé is hasonló körülmények közt levő lelkészi állomást jelesen igazgatott. Özvegy báró Harruckern Ferencné a szentszék ajánlatát elfogadta, kegyúri jogánál fogva Hidassyt gyulai plébánosnak kijelölte s így Hidassy 31 éves korában az egyházmegye akkoriban is legnépesebb állomását elnyerte, s azt 177Ö. október 1-én el is foglalta. x * * Gyulán töltötte ezután Hidassy férfikarának javát. Húsz esztendeig Békés megyének, Gyula városának vezérlő férfia, egyházának buzgó felvirágoztatója vala. Békés megye e 20 év alatt roppant sok változást látott, sőt mint közigazgatóhatóság, a megsemmisülés elé jutott. A megyének főispánja tulajdonképpen nem volt, kinevezték ugyan báró Harruckern Ferenc unokáját, gróf Károlyi Józsefet főispánná, de ez a kinevezéskor még csak 0 esztendős volt s így a kormánynak gróf Károlyi nagykorúságáig főispáni helytartókról kellett gondoskodnia. 1776-tól 17G6-ig hat főispáni helytartó jött és távozott megyénkből, mert hiszen a főispáni helytartóságot csak lépcsőnek tekintették, amelyről még magasabb polcra emelkedhetnek. Mindamellett ezen nagyurakat az akkori szokás szerint, nagy ünnepséggel, bandériumokkal, ágyúdörgésekkel s ünnepi szónoklatokkal kellett fogadni. A fogadtatás külsőségeiben ki is tett Békés megye magáért, de az ünnepi szónokokban szerfölött nagy volt a hiány. Békés megyében akkoriban kevés iskolázott ember volt. Az egész értelmiség a megyei tisztikarból, a gyulai uradalom gazdatisztjeiből, Rudnyánszky József szentandrási birtokosból és Lukács Gergely kétegyházi nagybérlőből állott. Volt ugyan még egy pár ármálista nemes, de ezek egyszerű földmívesek és iparosok valának, szíve50