Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)
A békésgyulai római katolikus plébánia története (a kezdetektől 1699-ig)
A békésgyulai római katolikus plébánia története (a kezdetektől 1699-ig) Gyula alapíttatása és régibb története felől a találgatások sötét éjében tapogatódzunk. Ami elnevezését illeti, ha tekintetbe vesszük őseink azon szokását, hogy az általuk alapított várost vagy várat a maguk nevéről szokták elnevezni, bizonyos, hogy Gyulát is valamelyik Gyula vezér alapította. De vajon ki volt ezen Gyula vezér, melyik században élt? Afelől adatok hiányozván, kétségben vagyunk. Az újabb időben a város közelében felszínre került számos hamvveder, más régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a város már régibb időkben is, vagy legalább a magyarok bejövetele óta lakott volt, sőt Desericius József múlt századbeli író, ennek nyomán Gyula monográfusa, Mogyorőssy János, Etele székhelyét is idehelyezik. Mennyiben igaz ez állítás, azt bizonyítgatni nem hozzám tartozik, s utóvégre is oly állítás, melyhez sok kétség hozzáfér. De Gegő Eleknek "A moldvai telepekről" írt munkájában előfordul egy középkori írónak, Bandin Márk, martinopoli érseknek jegyzete, mely az avarok korára mu2 tat. De legbiztosabb, ha ezen meddő feltevések helyett megelégszünk azzal, hogy a ma történelmünkben eléggé ismert Gyula erdélyi vajda, Töhötöm unokája, kinek hatalma talán egész eddig terjedt, vagy a fejedelmek korában a vidéket bírt Vélek nemzetségből származó valamelyik vezér épített ez alkalmas helyen egy várat, melyet a maga nevéről nevezett el. Midőn őseink e hazát elfoglalták, e vidék volt az utolsó, mely a magyarok kezére jutott. Miután azonban Usubu és Vélek vezérek a székelyekkel egyesülve Bihar várát megvették, Mén-Marót országának többi részeivel ez is hatalmukba került. A Mén-Maróttal kötött szerődés után Árpád Vélek vezérnek adományozta Zarándnak vidékét és Gyulát is, mert ez egész a XVI. század elejéig nem Békés, hanem Zaránd megyéhez tartozott. Vélek vezér fajrokonaival idetelepedvén első birtokosa lett ez áldott vidéknek, sőt talán az ő törzséből származott azon Gyula vezér, ki alapította vagy hamvaiból föltámasztotta Gyulát. Ez annyival is inkább hihető, mert Gyula az ősmagyaroknál személynév volt és alkalmasint nem sok viselte közülük e nevet. De bármint legyen is a dolog, akár az erdélyi, akár valamely más Gyulától vette e hely nevét, az bizonyos, hogy a megtelepedés még a kereszténység elterjedése előtt történt, mégpedig nem sokkal később a honfoglalás után, annál inkább, mert Gyula mindazon kívánalmaknak megfelelt, melyeket őseink egy megtelepedési helyhez kikötöttek. Az erdélyi hegyekről jövő nagy Fehér-Körös az akko14