Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Mikor és hogy került Gyula vára a magyar király kezére

birtokánál fogva, és így az ő halála után, mert egyetlen leányán kívül gyermeke nincs, s az is már el lévén jegyezve, legkisebb gondot sem ád, a vár ismét vagy Fölségedre, vagy az őrgróf úr utódjaira szállana. Patócsy, mivel a királyné (Izabella, Zápolyai János neje) pártján állott, nekem egyik legfőbb ellenségem volt, látván mégis az ő hűségét és állhatatosságát, melyet a királyné ügyeinek előzmozdításában tanúsított, nem tehetem, hogy Fölséged szolgálatára való képességét ne dicsérjem, bízván abban, hogy Fölségedhez is oly hűséges és állhatatos lesz, mint amilyen volt a felséges királynéhoz. Én azonban mindent Fölséged legbölcsebb ítéletére bízok, hogy mindenben az történjék, amit Fölséged akar. A jó Isten - stb. Kelt Nagyszeben, 1551. szeptember 15-én. Fölségednek hű szolgája György, váradi püspök." I. Ferdinánd királyról tudjuk, hogy ő már 1529-ben nagyban fáradozott azon, hogy Gyula várát Brandenburgi György számára megtarthassa. De nem sikerült neki. Nem csoda aztán, hogy húsz év múlva, mikor végre Erdély és a Tisztántúl hatalmába került, csak azért is vissza akarta venni a várat azok utódjától, Patócsy Ferenctől, akik azt az ő akaratja ellenére foglalták el. Utyeszenich György, mint leveléből látjuk, közbenjáróképpen lépett föl a király és Patócsy között, mint másutt, úgy itt is ki akarván elégíteni mind a két félt. Célt ért-e? ím itt van rá a felelet I. Ferdinándnak 1551-ben, szeptember 26-án, tehát 11 nappal később kelt levelében. "Ami Patócsy Ferencet illeti - írja a király, mi Uraságodnak, kinek ítéletét mindig nagyon sokra becsüljük, azon szorgos ajánlatát, melyet az ő ügyében nálunk tett, figyelembe vévén, királyi kegyünkbe és jóindulatunkba fogadjuk őt; de nem kételkedünk azon, hogy Uraságod Patócsyval együtt könnyen felfoghatja és megértheti azon okokat és dolgokat, amelyek miatt Patócsy Gyula várát illető kívánságainak eleget nem tehetünk. Hogy mégis Patócsy lássa és érezze némi jelét iránta való kegyes jóindulatunknak, kegyesen beleegyezünk abba és elfogadjuk azt, hogy bizonyos számú lovassal ez ország szokása szerint szolgálatunkba álljon, és a számára, meg lovasai számára adandó fizetés záloga és biztosítéka Gyula vára legyen, úgy és oly föltétellel, hogy azt a várat se' nekünk, se' örököseinknek, se' másnak ne legyen köteles átadni, míg az egész pénzösszeget, amely neki az említett okon jár, meg nem kapja. És azért a Castani őrgróf, hadihelytartó (Castaldo) urat megbíztuk, hogy efölött Uraságoddal és Patócsyval értekezzék és határozottan és még bővebben jelentse ki neki, hogy mihelyt az ország mostani zavarai ... lecsendesülnek, minden alkalmat megragadunk királyi jótékonyságunknak Patócsyval szem2 ben való megmutatására." Ebből a levélből kitűnik, hogy a király Patócsy kérésébe nem egyezett bele. 134