Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Maróthy János macsói bán élete

Maróthy János macsái bán élete "Fegyvert s férfiat énekelek", Arma virumque cano" kezdhetem én is a rómaiak nagy költőjével. Olyan férfiú életét rajzolom, aki fegyverrel kezdte pályáját, fegyverrel nyitott magának utat nagy méltóságokra, fegyverrel szerzetté hírnevét, dicsőségét, fegyverrel emelte családját az ország zászlósurai, bandériumos főrendjei közé, s akit még a halál is háborúban ért utói. Olyan férfiúról szólok, kinek testén a sebek voltak az érdemjelek; arról a magyar hadvezérről szólok, akinél több csatát egy sem vívott. Arról a kitűnő hősről szólok, akinek nevét máig emlegetné a magyar nép, akit megénekeltek volna a költők, ha népszerűbb ügy érdekében, népszerűbb király szolgálatában ontja vérét és verítékét. Szólanom kell róla annál is inkább, mert minden hadi szerencséje mellett is szerencsétlen volt egy tekintetben: abban ti. hogy ellenpárti vagy legalább a viszonyokkal ismeretlen férfi írta meg akkor az ország krónikáját s ebben megbélyegezte- emlékét; "Maróthy János - mondja a krónika - az a kegyetlen, zordon és nagy szigorúsággal telt férfiú, akinek pusztításait a mi korunkbeli öregek még nem feledék el." Ha pedig a magyar krónikás ily kíméletlenül nyilatkozik, miért volna kegyeletesebb irányában az idegen? Azért Bonfini még sötétebb színekben állítja elénk Maróthy Jánost, "Magyarországban minden fenekestül fölfordult. A király bosszújának ürügye alatt üldözik az ellenpárti nemeseket. Ezek között leginkább dühöngött Tótország kormányzója, Maróthy János, ezen irgalmatlan és minden emberiségből kivetkezett férfiú" (vir quidem iniuri2 us et ab omni humanitate destitutus. ) Pedig ez amily classice, éppen olyan rosszul van mondva, s amint hibás azon állítás, hogy hősünk Tótország kormányzója volt, éppen úgy hibás az egész jellemzés; erről a következőkben eléggé meggyőződhetünk. De mindazzal, amit eddig mondottam, nincsen okadatolva, hogy éppen itt, eme Békés megye múltját békésen kutató, csendesen működő társulat körében szólok a zajos tábori élet véres, földrengető hadak fiáról. Nagyon könnyen és röviden meg lehet azonban lelni ennek az okát is. Ismeretes dolog, hogy megyénk sorsa három, eseményekben dús századon át a gyulai vártól függött. Márpedig ennek a várnak építtetője Maróthy János vala. Aztán ő nemcsak birtokosa, hanem egyszersmind szervezője és gyarapítója is volt a hajdani gyulai uradalomnak, amelyhez megyénk számos faluja tartozott. Végül pedig ő volt megyénkben a polgári életnek első szervezője, vagy legalább hatalmas előmozdítója; mert ő eszközölte ki a királynál, hogy Gyula várossá lett, vásártartást s ezzel együtt iparos és kereskedő lakosokat, polgárokat nyert. A gyulai polgárság két századon át 107