Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Maróthy János macsói bán élete

azzal adott hálájának kifejezést, hogy volt légyen bár más a földes ura, mégis mindig azt a pecsétet használta, amelynek közepén Maróthy János címere, köriratán Maróthy János bán neve látható. Van tehát elég okunk arra, hogy e nagy férfiú emléke itt e városban, és e társulat körében föleleveníttessék. Maróthy János hazánk egyik legnevezetesebb nemzetségéből, a Gutkeled nemből származott. E fényes és gazdag nemzetség a XIII. és XIV. században a mai Szabolcs megyében fészkelt ugyan, ott honosodtak meg legerősebb hajtásai a Bátory, Várday, Szokoly, Zeleméry családok, de egyik fiatal ága messze esett az ős fészektől, a Dráva és Száva közt elterülő gazdag vidéken ütött tanyát s ott alapítója lett egy új sarjnak, a Maróthy családnak. Maróthy János szépatyja főispáni tisztet viselt, dédapja és nagyatyja pedig királyi apródok voltak, de már atyjának semmiféle tiszte nincs följegyezve; nagyobb méltóságra bajosan is emelkedhetett. Mind hősünk dédapjának, mind nagyatyjának birtokai, falvai három-három részre oszlottak, a kiadandó leánynegyedeken kívül, s mint rendesen, a vagyon fogytával fogyott a tisztesség is. A család Maróthy János, a mi hősünknek születésekor közeiállott ahhoz, hogy a köznemesek sorába szálljon le. Az a tájék, melyet hősünk szülőföldjének mondott, ahol gyermekéveit tölte, fájdalmas érzelmeket kelt minden jó magyar szívében. Most hivatalosan Tótországnak, vagy Szlavónia Szerem vármegyéjének, közönségesen Szerémségnek nevezik, és idegen, szerb vagy sokác nép lakja; de Maróthy János korában Valkó vármegye terült el azon a tájékon, és nemcsak egyenesen Magyarország része volt, hanem magyar nép is lakta legalább jó részét. Szilszeg, Újlak, Monostor, Bács, Nyék, Beregszó stb. magyar helyneveket emlegetnek itt e vidéken a régi okiratok, amelyeket ma már Szuszeknek, Illóknak, Nustárnak, Bacsince, Nikinca, Berkoszovának ferdítette az idegen ajkú új telepítvény. Azonkívül nemcsak népe, hanem főurai, nemessége is mind tősgyökeres magyar származásúak voltak, sőt elmondhatjuk bátran, hogy nincs tájéka hazánknak, ahol több és nevezetesebb főrangú család bírta volna fészkét, mint éppen a régi Valkó vármegyében; innen származtak ugyanis a Garayak, Ujlakyak, Kórógyiak, Alsániak, Beregszói Hagymássyak és egyebeken kívül a Marothyak is. Ezek pedig történeti családaink közé tartoznak, s hazánk múltjában nagy szerepet vittek. A régi Valkó megyében feküdt az a Maróthy hely is (ma már Morovicsnak hívják), amelyről Maróthy János és az egész család nevét vette. Hősünk születésekor még csak kisebbszerű falu volt ez, egypár csekélyebb község tartozott hozzá legfeljebb, s talán nem is álmodta, hogy egy század alatt vára, önálló plébánosa lesz (prépostsága), s 78 falu fog vásárjaira eljárni. 108