Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
Szerelem, házasság, szerződés
Lassankint, talán mikor éppen nem is keresi az ember, csak megtud egyet- mást azokból a dolgokból, mik egy időben oly bizonytalanságban tartották. így H[ess] Nelli beszéli, hogy Lujzáék lakodalma napjától kezdve Juliska egészen „ki volt cserélve”, s el-elárulta magát, pedig odáig minden fiatalembert fitymált stb., stb., ezer apróság, mivel most már elő mert állani e közös barátnőnk. - Laci bácsi is korán észrevette vonzalmunkat, rokonszenvét, bizalmas körben óhajtását is, egybekelésünket illetőleg nem titkolta, csak attól félt egy kicsit, hogy J. mégsem érez irántam komolyabban. Az ellenkezőről most már lehetne alkalma meggyőződni. jún. 4. Juliska ma 20 éves. Jövőre, isten segítségével „otthon” vagy inkább „itthon” üljük meg ezt a kedves születésnapot. [...] aug. 7. Min nem akadnak föl néha a lányok! Még ösmeretségünk kezdetén, valamikor szeptemberben, Spilkáéknál egy „titkár” nevű társasjátékban vettem részt, s a Juliska és a magam nevét írtam föl a szokásos kérdésre; arra pedig, hogy „mit mondott erre a világ?”, éppen rosszul lévén hangolva (melyik szerelmes nem járja meg így néha-néha), oda találtam írni, hogy „azt, hogy mind a ketten ízlést árulnak el, ha nem törekednek túlságosan egymáséi lenni”. Juliska utólag a sok papírdarabot egyeztette, s kéziratom azonosságából kisütötte, hogy e nagy mondatnak én vagyok a szerzője. E naptól fogva mindig tárcájában, magánál hordotta a cédulát, mely őt nagyon bántotta. Messziről többször mutatta nekem, de én, időközben napom kiderülvén, elfeledtem, s el nem bírtam képzelni tartalmát. Ma végre kezeim közé kaparítottam, elolvastam, nagyot nevettem, ő pedig úgy mutatta, hogy most még jobban neheztel. Szerencsére, van már orvosszerem az ő megengesztelésére - s most már az utolsó felhő is eltűnt szerelmünk egéről. Hanem a széttépett cédulát otthon összeragasztottam újra, s eltettem az általam egy szivarskatulyában berendezett „Juliska múzeum”-ba. Majd nevetünk neki egyet-egyet, ha a papírdarab tartalmának cáfolatát boldogságunkban olvashatjuk. [...] aug. 17. A 68. ezredet (Rodich) mozgósították. Lajos bátyám oda van beosztva; Gábor pedig ténylegesen szolgál most benne mint önkéntes. Gábor akkor bizonyosan megy is. Szinte bűn ilyen körülmények közt házasodni, mikor az ember nem tudja, mikor kezdődik a nászútja - Boszniába. Juliskának úgyis megsúgta egy barátnéja, h[ogy] nem kellett volna tőlem az imakönyvet elfogadnia; azt mondják, hogy aki jegyesének imakönyvet ad, nem esküdhetik meg vele... Philippovics et cons, még igazolni találja ezt a naiv női babonát.26 „Egyezzünk meg. Ti, bosnyákok, / Puskátokat lerakjátok. / Philippovics úr se’ támad. / Teljesedik sok kívánat. / ... S én elveszem Juliskámat.” - mondja klasz- szikusunk, Marquis Jean d’ Or az Üstökös legújabb számában a bosnyákokhoz intézett vőlegényi proklamációjában. „Igazán sok kívánat!” - mondta rá Juliska. [...] jún. 2. 26 A mozgósításra Bosznia-Hercegovia okkupációja miatt került sor, a Márki családból mindez a legfiatalabb testvért, Gábort érintette. 210
