Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
Szerelem, házasság, szerződés
23-a is, péntek is - kész a gyász. Ma reggel mindenki nagy részvevő hangon kérdezgette, igaz-e, hogy mozgósítottak? - A városi kapitány az felelte, hogy ezre- demet csakugyan mobilizálták, rám nézve azonban még semmiféle rendelet sem érkezett. Lestem azt egész nap, s Juliskának komolyan javasoltam, hogy ily rendkívül bizonytalan körülmények közt halasszuk el esküvőnket. O azonban e nehéz órákban (egy nappal az esküvő előtt - s a halál vagy nyomorékság küszöbén!) oly véghetetlen odaadást tanúsított, melyre megindulás és büszkeség nélkül sohasem gondolhatok. Sok könnyébe került ez a délelőtt s ez a délután - csókjaim s a Verordnungsblatt száraz betűi végre mégiscsak fölszárították azt; megnyugodott, sőt azzal a csodálatos előérzettel, mely a nők kiváltsága, most már a másik szélsőségbe esett, s képtelenségnek kezdte tartani, hogy engem elvihessenek. Meghagytam hitében; pedig ki tudja, mit kell ide csak holnap is írnom? Menyegzőm végbementét vagy Marschrontemat kell-e idejegyeznem? Akármelyiket, annyi áll, hogy ez a nap, mely rám is annyi gondot hárított, egésszé tette egy szerető lány eszményképét, s engem az irigylendő emberek sorába emelt. A jövő iránt táplált aggodalmaim most már kevesebbek, mint az a biztonság, melyet szerelmem ügyében nyertem. [...] Bölönivel együtt Spilkáéknál ebédeltünk, s kimentünk a vasúthoz a Vass lányok (Erzsi, Jolán) fogadására. „Hát ezt érdemeltem én tőled, pater, 15 évi barátság után?” - sóhajtott Bölöni kandidált koszorúslánya, Erzsi nassám láttára. Később megérkezett Jani bácsi, az öreg Kubányi és Jenny is. aug. 24. Új aera kezdete. Mától fogva házasember vagyok. Jókor reggel Zsiga bácsit és Szepessy Gézát fogadtuk a vasútnál; azután Juliskával meggyóntunk s áldoztunk. Délután megérkeztek a sarkadiak (édesapám, Imre, Lajos és neje, Jani, Szekér Gyula, Nuszbek, Dutkay Béla),27 és 6 óra után valamivel mintegy 10-12 magánfogaton a templomba hajttattunk. Násznagyok: Zsiga bácsi és Sváby, násznagyasszony: Bonts Döméné. Koszorúslányok és vőfélyek: Kubányi Jenny - Jani; Vass Jolán - Dutkay Béla; Vass Erzsi - Bölöni; Hess Nelli - Mihajlovics Béla; Orszler Szeréna - Tarjányi Ákos. A minorita templomban és templom előtt igen sok nép várakozott. Jani bácsi28 szép beszéd kíséretében adott bennünket össze; s 'A 7-kor Juliska örökre az enyém lett. - Hazaérkezve fogadtuk a jókívánságokat, ajándékokat, táviratokat stb. Juliska nagyszerűen mutatott menyasszonyi öltözetében. Bölöni és Szekér Gyula azonnal távoztak, halaszthatatlan ügyeik miatt. A vacsorán körülbelül 50-en vettek részt. Kaptunk áldomásokat, melyekre erősen húzta a tust az időközben megjelent cigánybanda. Vacsora után tánc, egészen éjfél után V* 2-ig, mikor végre oszladozni kezdett a vendégsereg. Mi is hazamentünk Juliskával, s 2 óra után szerény kis lakásunkon ölelhettem keblemre őt, kinek lelke egybeforrt az én lelkemmel s kinek boldogságától függ ezentúl az én boldogságom is... Találjuk azt meg egymásban!29 [...] BéML XV. 33. Xerox-tár. 251. tétel. Márki Sándor naplói. Kézzel irt tisztázat. aug. 23. 27 Valamennyien Márki Sándor közvetlen rokonai. Az eddig nem említettek: bátyja, Márki Imre (1847-1903) és sógorai, Szekér Gyula és Nuszbek Sándor. 28 Zay János (1818-1888), Márki Sándor nagybátyja, 1873-tól nagyváradi kanonok. 29 Márki Sándor 1925. jún. 5-én nem sokkal halála előtt a következő sorokat irta naplójába. „Édes feleségem ma lett 66 éves, hála Istennek, jó egészségben. Istennek soha sem hálálhatom meg, hogy ez az áldott jó asszony lett a feleségem, ki életének minden pillanatát nekem és kis családunknak szenteli.” 211
