Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
házára, ott II. r. Teicher Károly, IV. r. Csákvári Ferenc, V. r. Kakuk Tibor és Kaczkó András leváltották Lehoczki Jánosné vb-elnököt. Ez alkalommal közölték Lehoczkinéval azt is, hogy a tanácsházát kerülje, ne sokat járjon oda. I. r. Iványi István vádlott, bár nem vett részt a november 1-én megtartott ún. parasztgyűlésen, ahol a községi „forradalmi tanácsot” megválasztották, őt távollétében e tanácsba beválasztották. I. r. vádlott ugyanis ezt megelőzően, október 29-től bejárt minden nap Békéscsabára és tartotta a kapcsolatot a békéscsabai „forradalmi tanáccsal”. Ezt az összekötő funkciót I. r. vádlott Földváritól vette át, vallomása szerint a gazdaság vezetőinek rendelkezésére. 1956. november 2-án a békéscsabai „forradalmi tanács” két tagja, Fekete Pál és Tóth alezredes mikrofonba arról beszélt, hogy Békéscsabán erős nemzetőrséget kell megalakítani. Iványi vallomásából megállapíthatóan e szónokok a nemzetőrség megalakítását azért látták szükségesnek, mert a megyében [így] megérkeztek a szovjet csapatok és a belbiztonság ezt szükségessé teszi1. I. r. vádlott, a gazdaság összekötője a beszéd hallatára felkereste a békéscsabai laktanyába [így] Biczó alezredest és nála jelentkezve megkérdezte, hogy a felsőnyomási állami gazdaságra is vonatkozik-e, hogy küldjenek munkásokat az ún. munkás-zászlóaljba, vagy nemzetőrségbe. Biczó közölte vádlottal, hogy vonatkozik órájuk is és mondta a feltételeket, többek között azt, hogy a bevonultak munkahelyen [így] korábban megkeresett illetményt kapják meg bevonulásuk esetén. Iványi István vádlott ezt követően, november 3-án reggel a felsőnyomási állami gazdaság 1. és 3-as üzemegységében összehívta a gazdaság munkásait és kb. 50 személy előtt azzal a jelszóval, hogy a haza veszélyben van, felhívta azokat, hogy jelentkezzenek a munkás-zászlóaljba Békéscsabán. I. r. Iványi István vádlott ezen felhívására mintegy 8-10 gazdasági dolgozó, köztük Simon Sándor, Deák Lajos és Czapolai István még aznap, a déli órákban jelentkezett Békéscsabán a Petőfi iskolában. Az így jelentkezett munkásokat felöltöztették, fegyverrel látták el. A gazdaságból így felöltöztetett 8-10 munkás közül egynéhányan még aznap, miután itt meggyőződtek maguk is arról, hogy esetleg harcról is lehet szó, kérték leszerelésüket, míg a többieket november 4-én reggel a szovjet csapatok leszereltették.2 VI. r. Egri Tibor vádlott sem a gazdaság, sem a községi tanács „forradalmi tanácsába” nem lett beválasztva. Ez a vádlott, minden funkció nélkül, küldönc szerepét töltötte be vádlott-társainak, amikor azok valamilyen feladattal megbízták. így küldték el többek között VI. r. vádlottat egy alkalommal Karasz Mátyáshoz, a pártiroda kulcsáért, egy másik alkalommal ővele hívatták be Matuz Istvánnét, ugyancsak hasonló ügyben. 1956. november 2-a után, de november 4-ke előtt VI. r. vádlott, mivel Ancsin párttitkárral igen rossz viszonyban volt, a gazdaság területén, a pártiroda ajtaján levő „Pártiroda” feliratot viselő üvegtáblát leszedte, s azt összetörte. Azt, hogy a pártiroda ajtajára kifüggesztett üvegtáblát vádlott összetörte, többen tudták a gazdaság területén, látták, hogy vádlott cselekvősége folytán az oda kifüggesztett tábla eltűnt. Miután VI. r. vádlott ezen üvegtáblát összetörte, szólt özv. Miklya Györgynének, hogy az apróra tört üvegdarabokat seperje össze. A tényálláshoz tartozik az, hogy I. r. Iványi István vádlott október hó 29-30. körül a békéscsabai „forradalmi tanács” ülésén olyan irányítást kapott, hogy a Kossuth rádió helyett a miskolci rádiót hallgassák. Vádlott ennek meg373
