Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
sem a gépállomás küldötte nem adott határozott választ a sztrájkot illetően terheltnek, s ezért abban állapodtak meg, hogy Békéscsabáról visszafelé jövet a terhelt ismételten felkeresi őket. Somfai András fel is kereste őket még ezen a napon, azonban ekkor sem kapott határozott választ, és elindult vissza Szarvasra. Útközben a kondorosi malomban is átadott egy sztrájkfelhívást tartalmazó röpcédulát. Ellenforradalmi magatartását és cselekedeteit az szakította meg, hogy ezúttal, a csabacsüdi vasútállomás közelében, motorkerékpár-szerencsétlenség érte, és ebből kifolyóan tovább tevékenykedni nem tudott. A tényállást a terhelt beismerése mellett az alább felsorolt tanúk vallomásai, és az iratoknál elfekvő jegyzőkönyvek, és egyéb hivatalos iratok bizonyítják. A tényállás alapján a szabadlábon lévő: Somfai Andrást, aki 1925. június hó 14. napján Szarvason született, apja: néhai Roszik Pál, anyja: Kiszely Zsuzsanna, nőtlen, magyar állampolgár, személyi igazolványának száma: AT-I. 117795., büntetlen előéletű, bérelszámoló a szarvasi állami gazdaságban, vagyontalan, Szarvas, Medvegy János út 10. szám alatti lakost vádolom 1 rb. folytatólagosan elkövetett, a BHÖ 2. pontjának b) alpontjában felvett izgatás bűntettével, mert 1956. évben, az ellenforradalom időszakában a tényállásban írt magatartást tanúsította, illetve cselekményeket követte el. Az eljárás lefolytatására a Bp. 23. §, valamint a Bp. 24. § (1) bekezdése alapján a gyulai megyei bíróságnak van hatásköre és illetékessége. Közlöm, hogy a tárgyaláson részt kívánok venni. [...] [...] Harangi János csoportvezető ügyész Tisztázat, eredeti, s. k. aláírással és a megyei ügyészség pecsétjével. - BéML — B. 190/1958. A megyei bíróság Somfait 1958. március 21-én két évre ítélte röplapmásolásért, Budapestre történő élelmiszerszállítás kezdeményezéséért, munkástanácsi tagságért, budapesti útibeszámolóért (1956. november 1-jén beszámolt a budapesti pártbizottság ostromáról is), az állami gazdaság vezető pártembereinek elbocsátásában való közreműködésért, Schmidt Mihály igazgató — aki egyben a munkástanács vezetője is volt — rossz színben való feltüntetéséért; Schmidt el is hagyta a gazdaságot, később karhatalmista lett, majd 1957. március 1-jén tért vissza igazgatói állásába. Somfait vádolta még az ügyész a Népszabadság és a Népakarat c. pártlapok bojkottálására való felhívásért, amit a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács felszólítására tett, valamint a december 11-12-i sztrájkok szervezéséért, amit még Kondoroson és Csabacsüdön is megkísérelt. 334
