Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok

gi felszereléseket adja át, miután őt a munkástanács felfüggesztette. Ezt az írást Somfai András, Jónás János és Jancsó Pál írta alá. Hasonló írásbeli felszólítást adtak ki Medvegy Mihály, a gazdaság függetlenített párttitkárának és Dómján Ferenc vadőrnek. November hó 3. napján egy újabb élelmiszer-szállítmány indult Budapest felé, ezzel a terhelt is elindult, de mivel a gépkocsi Öcsöd alatt felborult, útjukat tovább nem folytatták, és visszamentek a gazdaságba. November hó 8-tól 22-ig Somfai András szabadságon volt, s ez idő alatt a munkástanácsban nem tevé­kenykedett. November hó 22-én már megjelent munkahelyén s ott arról értesült, hogy másnapra készítik elő a végleges munkástanács megválasztását. Az ideig­lenes munkástanács munkájáról a terhelt készített beszámolót, azt az egybehí­vott dolgozók előtt el is mondotta. A beszámolóban azzal foglalkozott nagyobb súllyal, hogy a munkástanácsot különböző tényezők gátolták munkájának vég­zésében, s ilyen tényezőként emelte ki Smidt Mihályt, az állami gazdaság igaz­gatóját, akit egyébként október hó 29-én az ideiglenes munkástanács elnökévé választottak meg. Ezen a gyűlésen a terhelt nemcsak az előre leírt beszámolót olvasta fel, hanem annak kíséretében olyan kijelentéseket is tett, hogy „a piszkos keleti hor­dák takarodjanak haza az országból”. Smidt igazgatóra pedig azt mondotta, hogy ez is kiszolgálta a rendszert, most meg ennek a piszkos Kádárnak a szeke­rét tolja. Beszámolója után szavazásra tették, hogy Smidt Mihály maradjon-e a gazdaságban, vagy sem s a választás eredményeképpen az igazgatót eltávolítot­ták a gazdaságból. Ugyancsak ebben az időben, az egyik napon a gazdaság irodájának ajtajá­ban találkozott Somfai András Farádi Sz. Ferenccel, s ez alkalommal ez utóbbi felé kijelentette, hogy végre az utolsó jelvényeket is leszakítottam a falról. Kezé­ben ekkor egy köztársasági címer volt nevezett terheltnek. [így.] 1956. december 6-án Budapesten járt a nagy-budapesti munkástanács­nál, ahol felhívták Somfai Andrást arra, hogy fejtsen ki olyan irányú ténykedést, hogy a Népszabadság és a Népakarat című lapokat bojkot [így] alá helyezzék. Ennek megfelelően, december hó 7-én Somfai András munkahelyén, a gépmű­hely dolgozói előtt megtette a kellő felhívást. December hó 9-én ülésezett a járási ideiglenes munkástanács s annak ülésén bejelentették, hogy a nagy-budapesti munkástanács december hó 11. és 12-re 48 órás sztrájkot hirdetett meg. Somfai András terhelt vállalta, hogy Csabacsüdön és Kondoroson megszervezi a sztrájkot, mivel úgyis motorkerék­páron Békéscsabára kell mennie hivatalos ügyben. December hó 10-én motor- kerékpáron meg is jelent Csabacsüdön, s ott a postásnál elhelyezett egy saját maga által készített és sztrájkra való felhívást tartalmazó röpcédulát, amelyből a szarvasi állami gazdaság központjába is küldött néhány darabot, majd Kon­doroson, a földműves-szövetkezet irodájában tartott egy megbeszélést, amelyre meghívták a kondorosi gépállomás vezetőjét is. A jelenlévők nem tették magu­kévá a terhelt álláspontját, s ezért Somfai András terhelt igyekezett őket meg­győzni. Ennek érdekében a Kádár-kormány ellen uszított s olyan kijelentést is tett, hogy a Kádár-kormány törvényellenes cselekedetei ellen csak a teljes ösz- szefogással, a teljes sztrájkkal tudnak védekezni. Sem a földműves-szövetkezet, 333

Next

/
Oldalképek
Tartalom