Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
zottság elnökének, ami azt jelentette, hogy a községi tanács, mint helyi államhatalmi szerv, működése megszűnt, mint forradalmi tanács elnöke ő vette kezébe annak irányítását. 1956. október hó 30. napján tartották az első forradalmi tanács ülését [így], melynek tagjai voltak több osztályidegen személyek, de voltak benne egyszerű dolgozók is, sőt kommunista, volt MDP-tagok is. Természetesen ez utóbbiaknak nem volt lehetőségük álláspontjukat kifejteni, vagyis nem volt szavazati joguk, mivel azt nem is merték abban az időben kinyilvánítani. Többek között tagja volt II. r. dr. Csicsely Mihály vádlott is. Ezen az ülésen lett megválasztva I. r. Szarvasi György vádlott a forradalmi tanács elnökének, majd ezen az ülésen az arról készült jegyzőkönyv tanúsága szerint jelentette be II. r. dr. Csicsely Mihály vádlott, hogy az MDP megszűnt, ezentúl minden párt szabadon szervezkedhet és tarthatja meg gyűléseit. Itt jelentette be I. r. Szarvasi György vádlott, hogy a községi tanács végrehajtó bizottságának működése megszűnt, ezután a község életének irányítását a forradalmi tanács vette a kezébe, s minthogy a község életének irányításában olyan ügyek intézése is előfordul, amelyekhez jogi érzék és szaktudás is kell, kérte a forradalmi tanácsot, hogy az ilyen ügyek intézésére II. r. dr. Csicsely Mihály ügyvédet kérje fel, ami meg is történt, és a jelen lévő II. r. dr. Csicsely Mihály vádlott azt el is vállalta. Ezen az ülésen döntöttek, illetve hoztak többek között olyan javaslatot, miszerint a forradalmi tanács mondja ki, hogy Harmati Pál, a községi tanács begyűjtési hivatalvezetője, Szűcs Jánosné, Nagy Bálintné begyűjtési hivatali dolgozók, Gombár János lakásügyi előadó, Paulik Pál, Frankó Pál és Farkas János pénzügyi dolgozók és Gráfik Pál vb-elnökhelyettes azonnali elbocsátását, s egyben kimondotta azt, hogy Litavecz István járási tanácsi dolgozó elmozdítására javaslatot tesz a járási forradalmi tanács felé. Ez az ülés mondotta ki, hogy Harmati Pál községi begyűjtési hivatalvezetőt bíróság elé állítják, mivel szerintük önhatalmú intézkedésével az egyéni parasztságot, de a községet is megkárosította.5 Ezen az ülésen II. r. dr. Csicsely Mihály vádlott általa előre megszövegezett álhazafias, egyszerű emberek lelkére [így] látszólagosan tetszetős szöveget olvasott fel, melyet ügyvédhez méltóan igen ügyesen, kivált egyszerű ember részére nem felismerhető módon, szövegezett meg, azonban nyilván ellenséges érzületből, ami kitűnik abból is, hogy a tárgyaláson általa ismét beadott másolatból is kitűnik akkor, amikor azt említi, hogy a „elmúlt 12 év alatt a gazdaság felemelkedésének gyors üteme sokszor súlyos teherként nehezedett vállainkra, de új gazdasági perspektívák nyílnak, új gazdasági élet veheti kezdetét”. Nyilván e mondat utóbbi részében minden nehézség nélkül fel lehet fedezni azt a célzást, hogy új társadalmi rendszert akarnak kialakítani, ami azt jelenti, hogy megdöntik a munkásosztály hatalmát, és a régi tőkés társadalmi rendszert fogják visszahozni. [...] [...] I. r. Szarvasi György vádlott 1956. november hó 2. napján tartott forradalmi tanácsülésén jelentette be azt, hogy Győrből Orosházán keresztül egy távmondat érkezett, miszerint 3 tagú küldöttségnek Győrbe kell menni az ellenforradalmi tanácshoz és közölte a forradalmi tanács tagjaival, hogy a járási forradalmi tanács őt, IV. r. Lustyik Jánost és Kiss Béla nevű személyt bízott meg, azonban utóbbi személyében változás történt, mivel az nem volt hajlandó 325