Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok

elmenni, így V r. Kiszely Mihály vádlott ment el. Ezen az ülésen döntöttek még végül arról is, hogy a következő ülést november hó 5. napján fogják megtartani, amire azonban már nem került sor. [...]

[...] Győrben magával Szigeti Attilával, az ellenforradalmi tanács elnökével tárgyaltak, ahol I. r. Szarvasi György vádlott bemutatkozván, első dolga volt felmutatni azt a papírt, amelyet 1956. október 28. napját követően a járási tanács elnökétől fenyegetéssel csikart ki, mely a rehabilitálását tartalmazta arra vonatkozóan, hogy fegyelmi úton a tanítói állásból felmentették. [így.]

Tény azonban az, hogy a bíróságnak nem állt módjában megállapítani azt, hogy itt vádlottak Szigeti Attilával mit tárgyaltak, tény az, hogy az közölte velük a győri rádió hullámhosszát, majd eljövetelükkor nagyobb mennyiségű röplapokat adott át a vádlottaknak, amit azonban vádlottak visszafelé jövet, félelmükben az útszéli árokba kidobáltak. Ugyanis másnap, november 4-én több szovjet harckocsival találkoztak, miközben azokat egyértelműen mindhárom vádlott „az anyjuk kurva istenét, bárcsak egyet se látnék belőlük” kijelentésekkel szidalmazták, illetve ezzel mindannyian egyetértettek.6

II. r. dr. Csicsely Mihály vádlott, mint osztályidegen személy ugyancsak hasonlóan az I. r. vádlotthoz, azon tevékenykedett, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát helyi viszonylatban is megdöntsék, és ehhez meglegyen a szükséges fegyveres hatalom is. [...]

[...] Ezen túlmenve II. r. dr. Csicsely Mihály vádlott, mint a kisgazda- pártnak volt ügyésze 1956. október hó 28. napját követő napokban lehetőséget látott ismét az FKP megszervezésére, amit úgy gondolt el, hogy a parasztság minden rétegét, tehát dolgozó osztályhelyzetű és kulák osztályhelyzetű személyeket is egy pártba, a független kisgazdapártba tömörítik, melyet hozzá hasonló, osztályidegen személyekkel döntött el. Ugyanis abban az időben lakásán hozzá hasonló személyek sűrűn összejöttek, ahol terveiket szőtték, s minthogy ő is beismerte, közös célja volt az ellenforradalmi tanácsban lévő hozzá hasonló osztályidegen személyek céljával. Természetesen II. r. dr. Csicsely Mihály vádlott, mint ügyvéd, sokkal rafináltabban, körmönfontabb módon vett részt az ellenforradalmi megmozdulásban. Neki erre egyébként lehetősége volt, mert mint ügyvédnek, nagy ismeretsége volt a járás területén, különösen az osztályidegen személyek soraiban, akik minden tekintetben reá hallgattak. Vádlott ezen személyeknek a sorsát valóban szívén is viselte. Ugyanis 1956. október 27. napján, a Hazafias Népfront ülésén kifogás tárgyává tette, hogy ott a parasztság nincs kellő módon képviselve, amit ő jóllehet arra értett, hogy kevés osztályidegen, kulákszármazású személy volt ott. Ennek megfelelően IV. r. Lustyik János és Hajdú György, hozzá hasonló, osztályidegen személyekkel közölte azt, hogy megbízást kapott arra, hogy a parasztság képviseletében hívjon el a következő, október 29. napján tartandó Hazafias Népfront-ülésre személyeket, s ennek megfelelően október 28. napján megállapodtak abban, hogy kulák osztályhelyzetű Hajdú Györgyöt fogják ezzel megbízni. így ott meg is jelentek.

Ezen személyekkel és hozzá hasonlókkal állapodtak meg abban is, hogy megalakítják az FKP-t, s vádlott elővette az általa padláson őrzött FKP. zászlaját [így], valamint előkerült az FKP táblája is, amelyet nyomban ki is tettek arra a helyiségre, amelyet önhatalmúlag a járási kultúrháznál erre a célra kezükbe kaparintottak.

326