Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
került leszerelnem. A harmadik alkalommal két fő szintén egy rendőr kiadását követelte, amit szintén én akadályoztam meg. A községi Hazafias Népfront ezen ülésén még a nemzetőrség kerületenkénti megszervezéséről volt szó, majd a gyűlés feloszlott. A gyűlés befejezése után én átmentem a rendőrségre, ahol Urvai főhadnaggyal, az akkori járási rendőrkapitánnyal megbeszéltem, hogy egymást támogatva fogunk dolgozni és egymás tudomása nélkül semmit nem fogunk csinálni. Én nem is avatkoztam be a rendőrség munkájába s az sem felel meg a valóságnak, hogy én fegyvert követeltem volna a nemzetőrök részére. Urvai főhadnagy ekkor megkért arra, hogy az éjszakát töltsem ott, hogyha esetleg valami zavargások lennének, kéznél legyek. Az én parancsnokságom alatt álló nemzetőrség soha fegyverrel ellátva nem lett, azok fegyver nélkül, esetleg botokkal teljesítettek szolgálatot. A nemzetőrség kerületekre volt osztva, nevezetesen négy kerületre és minden kerületnek önálló csoportvezetője volt, akik a szolgálatokat irányították. Én a nemzetőrök közül egy embert sem vettem fel. A nemzetőrségbe való felvételt a kiegészítő parancsnokság tisztei és az ott neki segédkező három tanító intézte. 1956. október hó 29-én 9 óra tájban felmentem a tanácsházára, hogy a nemzetőrség részére történő fizetés kérdését megbeszéljem Dandé Mihály vb- titkárral. Rövid idő múlva átjött Hegedűs Pál járási tanácsi vb-elnök és megkért arra, hogy menjünk ki közösen Békésszentandrásra, mert onnan zavargásokról érkezett hír és segítsek lecsillapítani az ottani embereket. Békésszentandrásra két gépkocsival mentünk ki, az egyik gépkocsiba Hódsági Ernő, a népfrontbizottság elnöke, Hegedűs Pál, a járási tanács elnöke, én és a sofőr ültünk, míg a másik gépkocsiban Jónás hadnagy, Gulyás rendőr hadnagy és még egy katonatiszt ült. Békésszentandráson sikerült egyes csoportokkal elbeszélgetni és így a zavargásoknak elejét venni, s annak befejeztével délután kb. 1 óra felé haza is érkeztünk. Ezen a napon délután én a rendőrségen és kinn a kerületi nemzetőr csoportoknál voltam kinn. Ezen a napon más esemény nem történt.1 1956. október hó 30. napján a Hajdú György által október hó 28-án bejelentett nagygyűlés volt megtartva a kultúrteremben. Hajdú György a gyűlést a piactéren akarta megtartani, azonban én ez ellen tiltakoztam, hivatkozva arra, hogy azon a napon piac van és a rend megtartása ott sokkal nagyobb nehézségbe ütközik. Ilyen körülmények között a gyűlés a kultúrteremben lett megtartva. Ezen a gyűlésen én részt nem vettem, ez idő alatt a főutcán sétáltam Tóth rendőr főhadnaggyal. Utána szereztem tudomást arról, hogy a gyűlésen, azt hiszem, Hajdú György ismertette az előző este a járási Hazafias Népfront ülésén összeállított listát, amely a községi és járási forradalmi tanács tagjait tartalmazta. Tudomásom van arról is, hogy ez általánosságban jóváhagyta a listán feltüntetett neveket, akik a forradalmi bizottság tagjai lettek. Az e napon tartott nagygyűlés után a déli órákban találkoztam Dandé Mihály községi vb-titkárral, aki közölte velem, hogy községi forradalmi tanácstagnak vagyok választva és hogy délutánra alakuló gyűlést kellene összehívni. Ekkor megállapodtunk abban, hogy Dandé Mihály délután 5 órára fogja összehívni a községi forradalmi bizottság alakuló gyűlését. 312
