Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
berekre - mint Takács főhadnagy akik 12 éven át vezettek és irányítottak bennünket”? A jelenlévők csaknem üdvrivalgással kiáltották, hogy ilyen emberre nincs szükségük. Ugyancsak ezen [a] gyűlésen bírálta vádlott az eddigi pártvezetést, gyalázta a pártot, hangsúlyozta, hogy pártra nincs szükség. Ugyancsak Kocsis főhadnagy személye ellen is kifogást emelt, majd felé fordulva mondotta: „Nem volna helyed közöttünk, csupán nyolc gyerekedre való tekintettel tűrünk meg”. Vádlott ezen gyűlésen mint hangadó volt, s felszólalása után a többiek is hevesen és indulatosan bírálták az eddigi párt- és államvezetést.2 1956. november 4-én Kristóf őrgy. Békéscsabán volt, a hadosztályparancsnoktól parancsot kapott, hogy harmadmagával jelenjék meg a szovjet elvtársakkal történő megbeszéléseken. Kristóf őrnagy, mivel félt átmenni, így a „katonai forradalmi bizottság” vádlottat, Hernádi századost, Bata [másutt: Batta] századost bízta meg, illetve indította útba Békéscsabára, a szovjet elvtársakkal történő tárgyalásra. Nevezettek e napon, [a] délelőtt folyamán gépkocsival útba is indultak, majd Csorváson megálltak, és vádlott bement a rendőrőrsre, míg a többi személyek a gépkocsin tartózkodtak. Vádlott a rendőrőrsön Papp Imre rendőr törzsőrmesternek mondotta, hogy szervezze meg és szólítsa fel a község lakosságát a szovjet elleni támadásra, építtessen úttorlaszokat és barikádokat. Ezen alkalommal átadott neki 3 db kézigránátot azzal, hogy azt a szovjet harcosokkal szemben használja fel. Ezt követően az őrsről eltávozott, majd az ott összegyűlő kb. 200 főnyi tömegnek beszédet tartott. Hangsúlyozta, hogy legyenek megnyugodva, az orosházi tüzérek meg fogják őket védeni, majd felszólította őket, hogy a szovjetek ellen vegyék fel a harcot, építsenek barikádokat és úttorlaszokat. E beszédének befejezése után folytatták útjukat Békéscsabára. Ott megérkezve, vádlott ment be a szovjet elvtársakkal beszélni, akik mondották neki, hogy közölje a parancsnokával, hogy ők nem bántanak senkit, Orosházára se fognak bemenni, csupán azért tartózkodnak Békéscsabán, mert a magyar kormány felhívása alapján segítenek a rend helyreállításában. Közölték vele, hogy a parancsnok rendelje el az ütegek bevontatását Orosháza határából. A tanácskozás befejezése után visszaindultak Orosházára, majd Csorvásra érve, ott újból megálltak, ahol vádlott a tömegeknek, mely szintén kb. 150 főnyi lehetett, újból a már elmondottakat mondotta el, majd folytatták útjukat Orosházára. Megérkezve, vádlott közölte Kristóf őrnaggyal a szovjet elvtársak üzenetét, aki megkérte vádlottat, hogy ezt közölje az egész személyi állománnyal, melyet vádlott meg is tett. Ezt követően Kristóf őrnagy Orosháza határából, a már korábban kivontatott ütegeket bevontatta. [...] [...] Vádlott a tárgyalás során cselekményének elkövetését részben ugyan elismerte, azonban bűnösnek abban nem érezte magát. Védelmére, így a fegyverek összeszedésére vonatkozólag azt adta elő, hogy Kristóf őrnagytól olyan utasítást kapott, mely szerint a fegyvereket, kivéve a rendőrséget és a honvédséget, mindenkitől össze kell szedni, még a pártfunkcionáriusoktól is. Az orosházi pártbizottság lefegyverzésével kapcsolatosan pedig azt adta elő, hogy őt Molnár főhadnagy hívta oda a fegyverek leszedésére, másrészt pedig, amit tett, azt a tömeg hangulatára tette. Ugyancsak előadta, hogy ezen alkalommal Sárkány rendőr törzsőrmesteren kívül mást nem motozott meg, és a falhoz senkit nem állított. A pártbizottság épületében nem tartott házkutatást, csupán a tömeg követelésére nézte meg a padláson, valamint a páncélszobában, hogy vannak-e 136
