Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok

ott fegyverek elrejtve. Tótkomlósi eseményekkel kapcsolatosan előadta, hogy röpcédulát ott nem szórt, csupán az általa ismeretlen két egyetemista szórta, továbbá nem javasolta a tüntető tömegnek a szovjet emlékműnek ledöntését. A rendőrségen nem mondotta, hogy le kell tenni az esküt a „forradalmi bizott- ság”-ra. E vonatkozásban azt adta elő, hogy a rendőrőrsön szolgálatot teljesítő egyének kérdezték tőle, hogy mi újság van, mire ő azt felelte, hogy menjenek be Orosházára, ott majd megtudják, és aki nem akar rendőr lenni, az szereljen le, melyből semmi bántódása nem lesz. Paulik párttitkár lakására csupán azért ment ki, hogy annak személyi biztonságát biztosítsa. [A] szarvasi rendőrőrsön, amikor megjelentek - e vonatkozásban azt adta elő -, hogy ott nem tette azt a kijelentést, hogy a rendőröknek le kell tenni az esküt a „forradalmi bizott- ság”-ra. [A] Csorváson történtekkel kapcsolatosan védelmére azt adta elő, hogy Papp r. törzsőrmesternek nem adott át 3 db kézigránátot, s nem mondotta neki, hogy szervezzék meg a szovjet elleni támadást, valamint azt sem, hogy a község lakóit szólítsa fel barikádok és úttorlaszok építésére. Ugyancsak védelmére azt adta elő, hogy ezen alkalommal Csorváson összegyűlt kb. 200 főnyi tömeg előtt nem tett olyan kijelentést, amely a szovjet elleni támadásra irányult volna. November 2-án alakulatánál megtartott ezredgyűlésen [így] elismerte azt, hogy több alkalommal szólalt fel, mely felszólalásában kifogásolta Takács főhadnagy személyét, de nem az egész „forradalmi bizottság” összetételét kifogásolta. A pártot nem rágalmazta. Ugyancsak védelmére adta elő azt is, hogy az ellen- forradalom időszakában ellenforradalmi egyénekkel kapcsolatot nem tartott, és nem dicsekedett sem Göbics századosnak, sem Danrei Zoltán polgári egyénnek és senkinek sem, hogy több helyen megszervezte a forradalmat, és senkit nem vont felelősségre azért, hogy nem állt az ellenforradalom mellé. Előadta azt is még, hogy az ellenforradalom időszakában, amit tett, azt parancsra tette, melyre Kristóf őrnagy utasította.

A tárgyaláson megállapítást nyert az, hogy Kristóf őrnagy többször és több vonatkozásban adott utasítást vádlottnak, mint a helyőrség kommendáns vezetőjének, a helyőrségen belüli rend fenntartása érdekében. Megállapítást nyert az is, hogy Kristóf őrnagy vádlottnak olyan utasítást, hogy az ellenforradalom ideje alatt a fegyvereket még a pártfunkcionáriusoktól is szedje össze, nem adott. E vonatkozásban Kristóf őrnagy határozottan azt adta elő, hogy csak az illetéktelen személyektől rendelte el összeszedetni a fegyvereket. Ebben kétségkívül nem értette a pártfunkcionáriusokat. Előadta nevezett tanú, hogy többször adott utasítást a vádlottnak, hogy egy-egy községben [így] menjen ki, s a rendet állítsa helyre. Ebben nem értette, hogy vádlott parancsát [így] túlmenően a tüntető tömegek hangulatát és tevékenységét aktívan segítse elő. Amennyiben vádlott, mint a helyőrség kommendáns vezetője, e körben ráháruló feladatokon túlmenően cselekedett, azt önhatalmúlag, önkényesen tette. Ugyancsak előadta Kristóf őrnagy, hogy a vádlottnak nem adott utasítást arra sem, hogy a pártbizottságtól az általa korábban kiadott fegyvereket hozza el. Kristóf őrnagy fenti előadásával teljes egészében megcáfolta vádlottnak e vonatkozásban védelmére előadottakat. Vádlott egyébként azt el is ismerte, hogy senkitől sem kapott utasítást arra, hogy a pártbizottsághoz menjen a fegyverek beszedésére, csupán Molnár főhadnagy szólt neki. Ugyancsak elismerte azt is, hogy a városi pártbizottsághoz pedig teljesen önhatalmúlag ment a fegyverek beszedése vé137