Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok

le az esküt, leszerelhet, amiatt semmi bántódása nem lesz. Majd megkérdezte az őrsön, hogy a pártfunkcionáriusoktól már leszedték-e [így] a fegyvert. Mivel „nem”-mel válaszoltak, így Kiss Sándor r. őrmesterrel és Laczha [helyesen: Lachata] kulákkal, a „forradalmi bizottság” elnökével kimentek Paulik, Tótkomlós községi párttitkár lakására. Paulikot vádlott felszólította, hogy amennyiben fegyvere van, úgy azt adja le. Majd kérte, hogy személyi biztonsága érdekében beszállítsa-e a rendőrségre vagy Orosházára, vagy kívánja-e, hogy őrséget állítson lakására. Mivel Paulik kijelentette, hogy továbbra is a községben marad és őrséget sem kér, Laczha kulák javaslatára vádlott őt lakásán hagyta azzal, hogy vigyázzon rá, majd a rendőrőrsre ment és onnét Orosházára távozott.

Ugyanezen időben - már pontos időt a tárgyaláson megállapítani nem lehetett - vádlott Csorváson is megjelent rendfenntartás céljából. Ezen alkalommal bement a rendőrőrsre, majd megkérdezte a személyi állománytól, hogy letették-e már az esküt a „forradalmi bizottság”-ra. Közölték vele, hogy ez idáig még nem, és nem is fogják letenni. Vádlott ekkor kijelentette, aki az esküt nem teszi le, az menjen be Orosházára és szereljen le, melyből senkinek bántódása nem lesz. Ezen beszélgetés után a rendőrségre szállított és a MÖHOSZ tulajdonát képező 28 db fegyvert és 18 db vadászpuskát vádlott gépkocsival Orosházára szállította el.

1956. november elején szintén parancsot kapott Kristóf őrnagytól, hogy menjen ki Békésszentandrásra, s az ott lévő rendellenességeket szüntesse meg. Ugyanis az egyik nyomozót ott lakásán megtámadták. Vádlott oda kimenve, az illető nyomozóval szembeni támadást megszüntette. Majd felkereste Laczkó György polgári egyént - aki egyébként a község párttitkára volt - de ezt vádlott nem tudta -, majd megkérdezte tőle, hogy a párttitkárt eltávolították-e, valamint a tanácsot átszervezték-e már „forradalmi tanács ”-csá? Laczkó párttitkár közölte vádlottal, hogy ezen intézkedés még nem történt meg, majd vádlott kijelentette, hogy igen sürgősen hajtsák végre. A községben vádlottnak többen panaszkodtak a húsellátás miatt, így utasította Laczkó polgári egyént, hogy a lakosság igényeit sürgősen elégítse ki, majd vádlott eltávozása után Laczkó polgári egyén, községi párttitkár utasítása alapján, másnap a községben 12 db birkát vágtak le, s azt kimérték a község lakossága között. Laczkó párttitkártól vádlott Bállá András községi tanácselnökhöz ment, majd azzal történt beszélgetése közben kijelentette, az ellenforradalommal kapcsolatosan, hogy „a nép haragjának valamilyen formában kifejezésre kell jutnia, és ha zúznak, törnek, hadd csinálják, majd utána felépítik”. Ugyancsak elmondotta Bállá András tanácselnöknek, hogy már több községben lezajlott a forradalom, melyet a honvédség segített. Ugyancsak a községben több „forradalmi bizottság” működött, melyeket vádlott feloszlatta [így] és egy „forradalmi bizottság”-ot szervezett meg.

1956. november 2-án Orosházán, a Pf.: 2550. sz. alakulatnál ezredgyűlés volt, melyen vádlott is részt vett. Ezen gyűlésen többen kifogásolták a politikai tisztek és parancsnokok magatartását, bírálták az eddigi pártvezetést, valamint az akkor megválasztott „forradalmi katonai bizottság” tagjainak összetételét, mert köztük több párttag és volt pártvezetőségi tagok voltak.

Vádlott felszólalásában szintén kifogásolta a „forradalmi katonai bizottság” összetételét, de főleg Takács főhadnagy személyét. Felszólalásában a gyűlésen résztvevők felé fordulva, azoktól kérdezte, hogy „van-e szükség ilyen em135