Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
szakra. Megjelenik mint küldött Békéscsabán, a megyei központi munkástanács alakuló gyűlésén, és itt az ideiglenes központi munkástanácsnak alelnöke lesz. Feladatul kapja az orosházi és a mezőkovácsházi járásban a munkástanácsok szervezését. Hogy feladatát nem tudta megvalósítani, az magyarázza, hogy kormányrendelet feloszlatta a munkástanácsokat. A megyei bíróság Búza Nándor V. r. vádlott esetében sem állapított meg súlyosbító körülményt. Téves azonban a megyei bíróság álláspontja, mert hiszen I. rb., a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette mellett 2 rb. magánlaksértés és 2 rb. személyes szabadság megsértésének a bűntettében is megállapította bűnösségét. Itt tehát nyilvánvalóan halmazattal állunk szemben, a halmazatot pedig súlyosbító körülményként kell értékelni. A VI. r. Kardos Ernő vádlottnak is komoly szerepe van az orosházi ellenforradalmi eseményekben. A forradalmi tanács tagjává választják, és mint korábban volt rendőr, a VI. r. vádlott dr. Papp Károly kezébe leteszi az esküt, a rendőrséget lefegyverzi, közülük a megbízhatatlanokat elbocsátja, a visszamara- dottakat pedig már ő esketi fel és megszervezi a szolgálatot. Az igaz, hogy ténykedése csupán két és fél napra terjedt, de semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, hogy ténykedésével az orosházi forradalmi tanács a járás területén a fegyveres hatalmat egy csapásra megszerezte. Dr. Papp Károly VII. r. vádlottnak már október 28-án, tehát az első pillanattól kezdve kiemelkedő szerepe van az orosházi ellenforradalmi eseményekben. Megválasztása után azonnal intézkedik. Tárgyal a pékekkel, a hentesekkel, közreműködik a rendőrség leszerelésére feljogosító megbízólevél elkészítésében, esküt vesz ki a forradalmi tanácsra Kardos Ernőtől és Dézsi rendőr törzs- őrmestertől. A forradalmi tanács elnöke helyett megbízólevelet ír alá, mintegy a forradalmi tanács titkári, illetve elnökhelyettesi teendőit látja el. Orosháza város lakóinak a véleménye szerint dr. Papp Károly ellenforradalmi szerepe kiemelkedő. Őt tartják az intézkedések értelmi szerzőjének. Mátyás István tanú szerint is: „Elvi irányító dr. Papp Károly volt. Az akkor mozgolódó emberek előtt igen nagy tekintélye volt”. Összegezve: a megyei bíróság a büntetés kiszabása során törvényt sértett, lebecsülte a terheltek cselekményeinek társadalmi veszélyességét. Csak azt vizsgálta, mi történt, de nem, vizsgálta és nem értékelte, hogy a terheltek cselekményükkel, amelyeket november és december folyamán követtek el, mennyire nehezítették a kibontakozást, mennyire késleltették a rend és a nyugalom helyre- állítását. Vádlottak nem megtévesztett dolgozók, hanem az ellenforradalom céljait és lényegét felismerve szegődtek annak szolgálatába. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint is a tudatos ellenforradalmi elemekkel szemben a törvény szigorát kell alkalmazni, és olyan büntetést kell kiszabni, amelyben kifejezésre jut a dolgozó nép és az annak érdekeit szolgáló igazságszolgáltatás rosszallása. Orosháza és környéke lakossága nagy várakozással tekintett a Nagy Lajos és társai ellen indított büntető tárgyalások elé. Az ítélet eredményét közzétették a helyi Orosházi Hírlapban. Az újsághír után bizony nem az elégedettség hangján szóltak az emberek. A korábban kifejtettek mellett, még Orosháza és környéke lakóinak a véleményére is hivatkozva, az említett terheltek esetében kiszabott büntetéseket 122
