Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
tanács végrehajtó bizottsága hozzájárult. Mint a városi tanács alkalmazottja és úgy is, mint a forradalmi tanács tagja, november hónapban többször részt vett az akkor megrendezett gyűléseken, sőt fel is szólalt. Felszólalásait az iratokhoz csatolt és üléseken készült jegyzőkönyvek tartalmazzák. E felszólalásokból megállapítható az, hogy vádlott november hónapban olyan magatartást tanúsított, mely a konszolidációt nem akadályozta, hanem inkább segítette azt. [...] [...] I. r. Nagy Lajos vádlott bűnösségét ugyan nem ismerte el, de lényegében ténybelileg beismerésben volt. Védekezése során azt adta elő, hogy ő nem tudta megakadályozni a forradalmi tanácson belül és kívül álló személyek ellenséges tevékenységét. Még az utolsó szó jogán is azt mondotta, hogy nem ő válogatta meg az embereit és nem is tudott akkor sok minden olyan tevékenységükről, amit azok tettek. I. r. vádlott védekezése nem alap nélküli, ezt a tárgyalás anyaga is alátámasztotta. A bíróság itt csupán arra utal, hogy pl. I. r. vádlottnak egyáltalán nem került tudomására az, hogy már a kezdetén, október hó 28-án este az ő tudta nélkül bízta meg a forradalmi tanács, illetve annak egyes tagjai VI. r. Kardos Ernő vádlottat, hogy biztosítsa a rendőrség átállását. [így.] [...] [...] Igaz az, hogy vádlott november hó 4-én, amikor az őrizetbe vett személyeknél járt, megtudta, hogy ott kik vannak, és hol tartsák [így] azokat. Ezen a napon, amikor a vádlott ott járt, már ő is tudta, de tudták az őrizetbe vett személyek is azt, hogy a szovjet csapatok beavatkoztak és mindannyian tudták azt is, hogy az Orosházán is be fog következni. Az, hogy a vádlott ekkor sem intézkedett, és nem tett semmit e személyek szabadlábra helyezése érdekében, az adódhatott abból is - és minden bizonnyal ebből adódott -, hogy a már tényállásban ismertetett ellenállás miatt a közhangulat igen feszült volt. Bőven tartalmaz a tárgyalás anyaga adatot arra, hogy ezen a napon Orosházán az utca zajos volt és sokan, főleg fiatalok amellett kardoskodtak, hogy a szovjeteknek ellent kell állni. Nagy Lajos I. r. vádlott, mint a tényállásból is kitűnik, hosszú időn keresztül részt vett a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején a proletárhatalom mellett harcolt, és mint kisebb egység parancsnoka megsebesült. A bíróság már ebből is arra következtet, hogy a vádlottnak nem fűződött semmi érdeke ahhoz, hogy az osztálytársadalom, a régi rend visszaállíttassék. Az ellen- forradalom mozgalomban [így] való részvételét - mely bűncselekményt valósít meg -, egyrészről motiválhatta az, hogy a ténylegesen megtörtént és elkövetett hibák kijavítását kívánta - melyek az ellenforradalmat megelőző pár esztendő alatt következtek be -, másrészről pedig az az ellenszenv - talán harag -, amit a helyi egyes vezetőkkel szemben érezhetett, amit különösen Sinkó Sándor MSZMP funkcionáriussal történt november elejei összetűzése igazol. [...] [...] III. r. dr. Balázs Ambrus vádlott származását tekintve nem osztályellenség. Tekintettel azonban vádlott által elkövetett bűncselekményekre - különösen a nála megtalált ellenséges tartalmú röplapokra, melyek között nagy számban a népi demokratikus társadalmi rendszer és annak vezetőire gyalázó tartalmúak [így] - a megyei bíróság úgy látja, hogy vádlott azok közé a kisszámú értelmiségiek közé tartozik, akik szemben állanak a népi demokratikus társadalmi rendszerrel és akiknek érdeke fűződött ahhoz, hogy e társadalmi rendszert más, kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszer váltsa fel. 118
