Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
A gyűjtögetői természetére vonatkozóan a megyei bíróság csak arra utal, hogy a vádlottnál a házkutatás során egyetlen olyan röpcédulát nem találtak, amely a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány mellett jelent meg, pedig november és december hónapokban ilyen röpcédulák is megjelentek. A megállapított tényállás alapján a megyei bíróság vádlottak bűnösségét a BHÖ 1. pont 2. bekezdésében felvett népi demokratikus államrend elleni mozgalomban való tevékeny részvétellel elkövetett bűntettben állapította meg. A tényállásban részletesen kifejtett vádlotti cselekmények alkalmasak e bűntett megállapítására. A tényállásból kitűnik, hogy október 28-tól, de különösen október 30-tól a megalakult ún. „forradalmi tanács” ténylegesen átvette a hatalmat és irányítója volt Orosháza városának. Az ún. „forradalmi bizottság” első ténykedése volt, hogy biztosítsa a fegyveres erők támogatását, s ennek érdekében bízta meg VI. r. Kardos Ernő vádlottat azzal, hogy a rendőrség átállását hajtsa végre. Ezt az intézkedést egymás után követték hasonló intézkedések, így a vezető kommunisták őrizetbe vétele, azoknak lakására bevezetett távbeszélők kikapcsolása, majd a rendőrség, mint fegyveres erő további biztosítása az ún. „forradalmi tanács” érdekeinek azzal, hogy dr. Györgyi Antalt társparancsnoknak nevezték ki és egyéb más intézkedések. Ugyancsak a proletár állam megdöntésére irányult a központi munkástanács megalakítása és annak munkája. A vádlottak külön-külön a tényállásban rögzített cselekvőségükkel úgy a forradalmi tanácsban, mint később a központi munkástanácsban tevékenykedtek. E cselekvőségükkel a demokratikus államrend megdöntésében tevékenyen vettek részt. [...] [...] II., III . és IV. rendű vádlottak cselekvősége az, amely a legsúlyosabb megítélés alá esik. Hasonló I. r. vádlott cselekvősége is. I., II. és III. r. vádlottak tevékenységét [a megyei bíróság] arra tekintettel is súlyosnak tartja, mert a vádlottak voltak azok, akik a központi munkástanácsban ténykedtek, ami 1956 decemberére esett. Az I. r. Nagy Lajos vádlott vonatkozásában viszont ezzel szemben jelentős számú pozitív körülmények jelentkeztek, amelyekre tényállásában [így] is utalt a megyei bíróság. [...] [...] Seres János Laluska Pál Kollarik Andrásné ülnök mb. tanácsvezető, ülnök a tanács elnöke Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 202/1957. A Nagy Lajos által kért 2 tanú (Csik, Birkás) kihallgatására ekkor sem került sor. (Vő. 544/15. sz. dokumentum.) A fenti, második elsőfokú ítélet lényegesen körültekintőbb, részletezőbb és pontosabb. Az ítéletek méltányosabbak, egyedül dr. Balázs Ambrus kapott hosszabb börtönbüntetést. Nagy Lajossal szemben ez a bíróság lényegesen megértőbb volt. 1 1 Kardos ellen 1957 augusztusában (az első elsőfokú ítélet után) emelt vádat az ügyészség (uo.). A második, fent közölt elsőfokú ítéletben és az azt megelőző tárgyaláson Kardos ügyét már 119
