Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
nácsnok lett Orosháza városnál. 1948-ban ugyanitt, az Orosházi Városi Tanácsnál igazgatási főelőadó lett. 1951. augusztus 2-án a beosztásából nyugdíjazták. Ezt követően több vállalatnál mint jogügyi előadó dolgozott. E minőségben dolgozott a Budapesti Szerves Trágya Vállalatnál, a szentesi magasépítőknél, az Újvárosi, valamint a Klára Állami Gazdaságokban. 1956. november közepén az Orosházi Városi Tanács kereskedelmi osztályára nevezték ki, s ott dolgozott 1957 januárjáig. A megyei bíróság vádlottakat kedvező osztályhelyzetűeknek tekintette. Az 1956. évi októberi ellenforradalmi felkelés október hó 26-ától éreztette hatását Békés megyében. A jelen bűnügyhöz csatolt B. 15/1958. számú megyei bírósági ítélet tényállásából kitűnően a megye székhelyén, Békéscsabán 1956. október hó 27-én szombaton alakították meg az úgynevezett városi forradalmi tanácsot, ideiglenes jelleggel. A Békéscsabán megalakult ideiglenes forradalmi tanácsnak nagyobb számban tagjai lettek honvéd- és rendőrtisztek is.2 Még ezen a napon, október 27-én a délutáni órákban a Békéscsabán megalakult ideiglenes forradalmi tanács úgy döntött, hogy a megválasztott személyek kis csoportban kimennek a megye járási székhelyeire, és segítik a járási székhelyeken a forradalmi bizottságok, illetve tanácsok megalakulását. így ment ki Békéscsabáról egy Pobjeda gépkocsin négy személy Orosházára is. Ennek a csoportnak Biczó nevű alezredes, Sós nevű rendőr százados, egy Apor nevű színész és Komjáthy Ferenc sütőipari munkás voltak a tagjai.3 A gépkocsin jelentős mennyiségű röpcédulát vittek, mely röpcédula pontokba foglalt ellenforradalmi követeléseket tartalmazott. A röpcédula pontos tartalma nem állapítható meg, volt azonban e röpcédulában olyan követelés, hogy a bíróság előtt kell felelősségre vonni Szegediné nevű, békéscsabai volt városi tanácsi elnöknőt, továbbá volt olyan követelés, hogy a szovjet csapatok hagyják el Magyarországot. Amikor a gépkocsi Orosházára ért, a gépkocsiból jelentős számban szórtak ki röpcédulát. Orosházán ez a csoport a honvédségi laktanyába ment, ahol a gépkocsiból Biczó honvéd alezredes kiszállt és a tüzérlaktanyában a tisztekkel beszélt, felhívta őket arra, hogy segítsék a forradalmi tanács megalakítását. A tüzérlaktanyából a rendőrségre haladt a gépkocsi, ahol Sós rendőr százados ugyancsak hasonló rendelkezést adott a rendőrök felé. E csoport úgy a honvédségnél, mint a rendőrségnél röpcédulát hagyott. Orosházán ezen a napon, október hó 27-én egynéhány üzemben megválasztották az ún. „munkástanácsokat”. Meg lett választva a munkástanács a MÁV-nál, a Vas- és Kályhaipari Vállalatnál, és ugyancsak meg lett választva az orosházi gépállomáson is. Bár a helyzet feszült volt ezen a napon Orosházán is, de semmi rendellenesség, nagyobb zűrzavar nem volt még tapasztalható. E nap estéjén zajlott le egy kisebb tüntetés Orosházán, melynek következtében azonban nem történt különösebb rendzavarás. Következő nap, október hó 28-án a délutáni órákban az állomás felől nagyobb felvonuló tömeg vonult a város közepe felé. A tömeg élén a honvédség vonult, s ahogy haladt a felvonulás a Kossuth-szobor felé, egyre többen csatlakoztak a felvonulókhoz. A tüntető felvonulás közben, majd a Kossuth-szobor előtt is hangzottak el olyan jelszavak, hogy „egyforintos kenyeret, Dumitrásnak kötelet” (Dumitrás a járási tanács elnöke és Darvas József akkori miniszter és ismert író testvére). Az ő nevén kívül egy-két esetben megemlítették Sinkó Sán105
