Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
dor nevét is, aki a városi tanács elnöke volt, de nevéhez különösebb jelzőt nem fűztek. A tömegben egyes személyek, akik hangadók voltak, botokkal és vasdarabokkal voltak felszerelve. A Kossuth-szobornál összegyűlt tömeg előtt egy ismeretlen személy elszavalta a „Talpra magyar”-t. Ezt követően a „Hymnust” [így] énekelte a tömeg. A Himnusz eléneklése után egy fiatal beszélt a „forradalomról”. A tömeg közben azonban hangoskodott, s egyesek a tömeg közül Nagy Lajos I. r. vádlott nevét kezdték kiabálni, követelve azt, hogy Nagy Lajos beszéljen. Ezt egyre többen vették át, és kórusban követelték, hogy Nagy Lajos szóljon. I. r. Nagy Lajos vádlott a felvonulásban nem vett részt, az esti órákban a Kossuth-szobor közelében lévő gyógyszertárba ment. Innen jött visszafele és megállt a téren, amikor a tömeg a Kossuth-szoborhoz ért. Miután sokan kiabálták, hogy szólaljon fel, rászánta magát arra, hogy beszéljen a tömeghez. A felszólalásra főleg az indította, hogy rossz benyomása volt akkor, amidőn látta azt, hogy többeknél bot és vasdarab van, akik hangoskodnak is. A felszólalással az volt a szándéka, hogy megfékezze a hangoskodó tömeget. Rögtönzött beszéd, amely kb. 10-15 percig tartott I. r. vádlott részéről, a következőket tartalmazta: Szólt arról, hogy Budapesten sok vér folyik, intette a jelenlévőket arra, hogy Orosházán ne folyjon vér. Mondotta azt, hogy a forradalom olyan tiszta legyen, hogy az példa legyen az ország számára. Felhívta a jelenlevőket arra, hogy ne önbíráskodjanak, ha valakinek bűne van, akkor majd, miután a helyzet lecsillapodik, a bíróság előtt felel. Mivel a tömegben voltak olyan hangok, hogy ledöntik az orosz emlékművet, felhívta jelenlévőket arra, hogy ne döntsék azt le, mivel az orosz katonák is hősök voltak. Mondotta azt, hogy amennyiben ledöntik azt, nem vállal velük közösséget. Amellett, hogy a rendre és nyugalomra szólított fel I. r. vádlott, mondott olyat is beszédjében, hogy megszűnt az MDP monopóliuma, mától kezdve nincsenek párttitkárok. Beszédje végén arra szólította fel a tömeget, hogy menjenek haza, oszoljanak szét. I. r. vádlott beszéde után a tömeg nem volt hajlandó széjjeloszolni és hazamenni. A tömeg közül sokan követelték, hogy válasszák meg a forradalmi tanácsot. Mivel a tömeg nem oszlott szét s követelte a választást, Nagy Lajos I. r. vádlott mondotta, hogy menjenek be az Alföld Szálló termébe, s ott tartsák meg a választást. Az Alföldbe való bemenetelt az indokolta, hogy sötétedett és eleredt az eső. Miután az Alföld Szálló egyik termébe a tömeg közül többen bementek, s többen csak azért nem, mert oda nem fértek be, megtartották a választást. A választás bekiáltásokkal történt. Az ügyben szereplő vádlottak közül ekkor I. r. Nagy Lajos, VI. r. Kardos Ernő és VII. r. dr. Papp Károly vádlottakat választották be. A választás után a tömeg széjjeloszlott, bár maradtak úgy az Alföld Szállóban, mint a szálló előtti téren, akik ott ácsorogtak és várakoztak. A megválasztott „ideiglenes forradalmi” tanács nyomban összeült és értekezett ott az Alföld Szálló helyiségében. Ekkor a tanácsnak kb. 15-20 tagja volt, akik akkor be lettek választva. A honvédség részéről is be lettek néhányan választva, köztük Szarka Dániel honvéd őrnagy, aki már korábban, a honvédségen belül a katonai tanács elnöke volt. A „forradalmi tanács” saját tagjai közül ekkor nem 106
