Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

Tisztázat, eredeti és s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 787/1957. A vádirat (399/1. sz. dokumentum) Zoltánt a népi demokratikus államrend elleni mozgalomban való tevékeny részvétellel vádolta. Az ügyészek (Baji Ferenc és Oláh László) rosszindulatúan és a tényeket elferdítve fogalmazták meg a vádiratot. A kommunistákat nem tartóztatták le, csak kihallgatták a tanácsházán. A november 18-i tsz-gyülést nem a vezetés ellenére tartották meg, azt Knapp Vince volt elnök nyitotta meg (ö egyébként tagja lett az új „forradalmi"vezetésnek is). A kilépők az új tsz alakítására a megyei tanácstól engedélyt kaptak (a vádirat: a kilépők csak megtévesztésből alakítottak tsz-t, lényegében egyénileg akartak gazdálkodni...). Az ítélet nem szól a vádiratban álló, a vádlottak által gyakorolt kényszerről, erőszakról sem. A kommunistákat durván támadó kijelentések egy része el sem hangzott, más része pedig nem volt olyan súlyú, mint a vádirati megállapítás. A Legfelsőbb Bíróság 1958. július 15-i ítéletében (uo.) Zoltán Gábor és Komáromi László büntetését 9-9 hónapra leszállította, mivel izgatás mellett nem lehetett a tsz elleni izgatást külön, halmazati bűncselekményként figyelembe venni. 400. Békéscsaba, 1958. március 24. A gyulai megyei bíróság ítélete a kamuti Szabó László ügyében Kivonat a 3 oldalas tisztázatból, melyet K. Nagy Istvánné tanácsvezető, Danczik Jánosné és Erdős Károlyné ülnökök írtak alá. - BéML - B. 260/1958. Szabó László „kulák" családból származott, de maga már csak 15 kat. holdon gazdálkodott. A bíróság K. Nagy Istvánné tanácsvezető bíró elnökletével (ülnökök: Danczig Jánosné, Erdős Károlyné) 7 hónapra ítélte demokratikus államrend elleni izgatásért. Szabó László 1952-ben belépett a Béke Tsz-be, ahonnan idővel kulák származása okán kizárták; ezután a Petőfi Tsz-ben dolgozott. A vád szerint állandóan „bomlasztott". A forradalom alatt folytatta ezt, szerepe volt a tsz-vezetők leváltásában, a főkönyvelő elbocsátásában. Döntő szerepe volt abban, hogy a tsz feloszlott. Voltak, akik meg akarták tartani a tsz-t, ők 1957 decemberében a karhatalomhoz fordultak. Szabó tagadta a vádakat, amelyek 5 tanú vallomásán alapultak. O is kérte több tanú beidézését, de azok közül csak kettő mert az érdekében vallani, a többi ijedten tagadta, hogy bármit is tudna. A két, Szabó mellett valló tanú vallomását a bíróság nem tartotta őszintének.