Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

úgy választották, hogy a tsz-ek a maguk részéről 3 személyt jelöltek és a község lakosai is jelöltek egyeseket. A nemzetőrség tagjaként ekkor beválasztották ifj. Zoltán Gábor I. r. vádlottat is. Csapó Imrét is ajánlották erre, de ifj. Zoltán Gábor I. r. vádlott azt mondotta, hogy nem lehet nemzetőr, mert AVH-s volt. Az ellenforradalmi tanács elnökévé Kiss Imrét választották meg. Kiss Imre tudomást szerzett arról, hogy a Lenin Tsz-ben párttaggyűlést tartottak. Ezért utasította ifj. Zoltán Gábort, hogy fegyveres nemzetőrökkel menjenek ki Jónás Sándorhoz, és kérjék el tőle a taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet. Ifj. Zoltán Gábor I. r. vádlott és még 4 nemzetőr ki is mentek Jónás Sándorhoz, és ifj. Zoltán Gábor, akinél fegyver is volt, követelte Jónás Sándortól, hogy a jegyzőkönyvet adja át neki. Nevezett azonban azt átadni nem tudta, mert a pártirodában volt elhelyezve. Oda is elkísérték Jónás Sándort, a pártiroda ajtaja azonban be volt zárva, és így a jegyzőkönyvet nem tudták elvinni. Ifj. Zoltán Gábor ezután felszólította Jónás Sándort, hogy másnap 9 óráig adják át a jegyzőkönyvet. Jónás a következő nap két nemzetőrnek azt át is adta. Komáromi László II. r. vádlottól Kiss Imre, [az] ellenforradalmi tanács elnöke tudomást szerzett arról, hogy Szekeres Károlyné párttitkárnál fegyver van. Ezért Kiss Imre Szekeresnét behívatta a tanácsházára. Itt csúnyán szidalmazta, és ekkor jelen volt ifj. Zoltán Gábor is, aki Szekeresnét szintén kommunistázta és mondotta azt is, hogy a kommunisták becsaptak, hajtottak bennünket. A következő nap, 1956. november 3-án Szekeres Károlynét és még több kommunistát behívatták a tanácsházára. Kéki Gyula szólt Szűcs Gábor IV r. vádlottnak, aki egyébként nem volt nemzetőr, hogy menjen be a tanácsházára, mert ott nagy értékeket kell őrizni és teljesítsen szolgálatot. Szűcs Gábor Lázár Gáborral erre a felhívásra be is ment a tanácsházára és ott Gellén János nemzetőrparancsnok azt az utasítást adta, hogy a tanácsteremben lévő kommunistákat kell őrizni. Egy fegyvert is adott neki, úgyszintén egy másik embernek is, akik azután a tanácsteremben, amíg Kiss Imre a kommunistákhoz beszélt, ott álltak az asztal mellett. Ez több órán át tartott. A Lenin Tsz több kisebb tsz-ből alakult. 1953-ban egyes tsz-ek belőle kiváltak. Éppen azért, mert a Lenin Tsz több tsz-ből alakult, a tagok között állandó belső ellentét volt. A volt Béke Tsz tagjai azt érezték, hogy mostohagyermekként bántak velük. Ez a belső ellentét nem szűnt meg teljesen még azután sem, hogy 1956. november 18-án a tagok egy része a tsz-ből kilépett. A Lenin Tsz-ben, amelynek valamennyi vádlott tagja volt, 1956. november l-jén gyűlést tartottak, ezen megválasztották a munkástanácsot és ezen felül az új vezetőséget. A régi vezetőségi tagokból bent maradt Knapp Vince volt tsz-elnök, V Balogh István és Szabó István. E gyűlésen ifj. Zoltán Gábor vádlott a kommunista tsz-tagok ellen kirohant, azokat Rákosi-pribékeknek nevezte, hangoztatta, hogy: „fogjátok be a pofátokat, vége a szegénység uralmának, nektek most már, letelt". Ugyancsak rátámadt Benkő Pálra is, hogy „egy piszkos kommunista, tankokkal akarja a forradalmárokat széttapostatni". Ezen a gyűlésen még a tsz feloszlása szóba nem került, az csak a későbbiek során jött szóba.