Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

1956, november 16-án egy vezetőségi gyűlést tartottak, amelyen Viczián Pál V r. vádlott egy papírról olvasta fel a javaslatát. Ebben az volt, hogy elég volt ebből az átkos helyzetből, feloszlatjuk a tsz-t, a földet és a felszerelést a tagok visszakapják. De azt is mondotta, hogy aki nem akar, az maradjon bent és legyen jó tsz-tag. A javaslata végeredményben az volt, hogy jobb lenne egy életképes új tsz-t alakítani. A vezetőségi ülésen jelenlévők ezt a javaslatot el is fogadták. így került sor azután a november 18-i gyűlésre, amelyet Knapp Vince nyitott meg. Knapp Vince a gyűlés megnyitásakor bejelentette, hogy a tsz feloszlásáról van szó, de ugyanekkor elmondotta azt is, hogy a maga részéről nem kívánja a tsz feloszlatását, és ha egyedül marad, akkor is a tsz mellett lesz. Az ő felszólalására azok, akik föld nélkül és gazdasági felszerelés nélkül léptek be a tsz-be, szintén azt hangoztatták, hogy ők nem kívánják a tsz feloszlatását, és a tsz fennmaradása mellett tartanak ki. Erre azután két ívet fektettek fel, amelyek közül az egyikre azok írták a nevüket, akik a tsz-ből ki akartak lépni, a másikra pedig, akik bent kívántak maradni. Akik a gyűlésen nem vettek részt, azokkal másnap íratták alá az ívet. Az ekként megejtett szavazás eredménye az lett, hogy 47% volt a kilépő, 53% pedig a bent maradók aránya. Ezen a gyűlésen ifj. Zoltán Gábor és Komáromi László vádlottak követelték a tsz feloszlatását. Egyes tagok azonban azt kiabálták vissza, hogy nem leszünk cselédek. Ezek felé Komáromi azt mondotta, örüljenek, hogy a fenekük megmaradt. Szűcs Gábor IV r. vádlott a gyűléseken követelte a földjének és lovainak visszaadását, és ő is a tsz feloszlatását szorgalmazta, úgyszintén Laurinyecz Mátyás III. r. vádlott is. A kilépő tagok két nap múlva Dózsa néven I. típusú tsz-t alakítottak, majd nem sokkal ezt követően önálló termelőszövetkezetté alakultak, amely alakuláshoz a megyei tanácstól a működési engedélyt is megkapták. Azután, ahogy az önálló termelőszövetkezetté való alakulás megtörtént és a megyei tanácstól is kintjártak, a kilépő tagok a Lenin Tsz-től a földjüket és gazdasági felszerelésüket megkapták. A fentiek alapján a megyei bíróság azt állapította meg, hogy ifj. Zoltán Gábor I. r., Komáromi László II. r., Laurinyecz Mátyás III. r. és Szűcs Gábor V r. vádlottak azon túlmenően, hogy a tsz feloszlása mellett voltak, és hogy abból ki akartak lépni, a tsz feloszlatást szorgalmazták, a gyűlésen hangoztatták, hogy fel kell oszlatni a tsz-t, és ezt minden igyekezetükkel elérni akarták. A megyei bíróság fenti tényállást részint vádlottak beismerő vallomása, részint pedig a tanúk vallomása alapján állapította meg. A tényállás megállapításánál id. Balogh Sándor tanúnak Laurinyecz Mátyás III. r. vádlottra tett azt a vallomását, hogy ez a vádlott a november 1-jei tsz-gyűlésen olyan kijelentést tett, hogy a rühes kommunistáknak lejárt az idejük, ezt a vallomását megnyugtató bizonyítékul nem fogadta el. A kihallgatott összes tanúk, akik a gyűlésen jelen voltak, határozottan vallották, hogy Laurinyecz Mátyás III. r. vádlott azon a gyűlésen semmiféle kijelentést nem tett. E tanúvallomások mellett pedig id. Balogh Sándor tanú egyedüli vallomására ítéleti tényállást alapítani nem lehet.