Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

rás, anyja: Borbély Irma, büntetlen előéletű vádlottat pedig a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatti vád alól bűncselekmény hiányában felmenti. E vádlottak vonatkozásában a felmerült bűnügyi költség az államot terheli. Indokolás: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg: Ifj. Zoltán Gábor I. r. vádlott szüleinek Nagyajtán 7,5 kat. hold földjük volt. Kamuton a szülei földjén dolgozott. 1951-ben apjával együtt belépett a Lenin Tsz-be, ahol 1954-ig mint traktoros, majd 1956 végéig mint kovács dolgozott. A Dózsa III. típusú Tsz megalakulása után ennek a tsz-nek a tagja lett. Komáromi László II. r. vádlott apjának 48 kat. hold földje volt. Négyen voltak testvérek. 1945-ben lett önálló, ekkor 12 kat. hold földet kapott az apjától és ezen gazdálkodott 1951-ig. 1951-ben belépett a Béke Tsz-be, amelyből később a Lenin Tsz lett. 1952-ben a tsz-ből kizárták és akkor a Hidasháti Állami Gazdaságba ment dolgozni. Itt volt 1953. március 20-ig. Ezután a Lenin Tsz tagja lett, mint tsz-tag itt dolgozott 1956. november 18-ig. Később a megalakult Dózsa Tsz-be lépett be. Laurinyecz Mátyás III. r. vádlott apjának 48 kat. hold földje volt, hatan voltak testvérek, és még 4 mostohatestvére is volt. 1946-ig az apja gazdaságában dolgozott, ekkor az apjától kapott 10 kat. hold földet és a felesége is kapott 1 kat. hold földet, ezen gazdálkodott. A felesége szüleinek 28 kat. hold földjük volt, és erre heten voltak testvérek. 1951-ben belépett a Szabadság, azután a Béke, majd utóbb a Lenin Tsz-be. Szűcs Gábor IV r. vádlott apjának 9 kat. hold földje volt, erre négyen voltak testvérek. Ezt a földet az apja haláláig, 1935-ig felesbe művelte. Ebből a földből 2,5 kat. hold földet kapott, és az egyik testvérétől is megvett 2,5 kat. hold földet. A felesége apjának 8 kat. hold földje van. 1953-ig a földjén gazdálkodott, ekkor belépett a Béke Tsz-be, amelyből később a Lenin Tsz lett. E tszből való kilépése után az újonnan alakult Dózsa Tsz-nek lett a tagja. Kamut községben az ellenforradalmi tanácsot 1956. október 30-án választották meg, az akkorra összehívott gyűlésen. A gyűlés összehívása előtt Komáromi László II. r. vádlott az apósát, id. Zoltán Gábort motorkerékpáron átvitte Békésre, aki ott Szatmári István ellenforradalmi tanács elnökével [így] tárgyalt az ellenforradalmi tanács megalakításáról. Itt azt a felvilágosítást kapta id. Zoltán Gábor, hogy gyűlést kell összehívni és jelölőbizottságokat kell alakítani, amelyek azután az ellenforradalmi tanács tagjait megválasztják. Ez Kamut községben így is történt. A gyűlésen id. Zoltán Gábor beszélt, megválasztották az ellenforradalmi tanács tagjait, amelyek közé beválasztották Komáromi László II. r. vádlottat is. Ugyanekkor történt a nemzetőrség megalakítása is. E napon ugyanis Békésről ott volt Gál István agronómus és egy honvédhadnagy, ők javasolták a nemzetőrség megalakítását. A nemzetőrség tagjait