Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

munkaviszonnyal rendelkezők közül eljáró - rendszerint a fővárosba, illetve a környező nagyobb településekre - 282 fő, többségük segédmunkás. Az eljárók nagyobb része építőiparban dolgozik. Az eljárás abból is ered, hogy Szeghalom és Füzesgyarmat kivételével számukra kedvező munkalehetőség helyben nincs. A munkahellyel nem rendelkezők nagyobb részt gyermekes anyák, illetve nők, és csak 37 férfi a kimutatható nem dolgozó. Ezeknek a nem dolgozóknak mintegy 40%-a valamilyen címen - rendszeres szociális segély, szociális járadék stb. - intézményesen ellátott, és arra rátapadva élősködnek, illetve az intézményes juttatás képezi létalapjukat. A nagyközségekben, ahol jelentősebb a cigány lakosok aránya, az éves segélykeretnek több mint 50%-át a cigány lakosok kapják. Sokat változott a cigányok szemlélete a gyermekek nevelésével, oktatásával, valamint az intézményes ellátásukkal kapcsolatosan is. Ma már a járásban az óvodáskorúaknak közel kétharmada, de ötéves korban - az általános iskola megkezdését megelőző egy éven át - valamennyi óvodába jár. Az óvodába járatás sok agitációt, fáradságot igényelt, főleg Vésztőn, Szeghalmon és Körösladányban. A szülők még a közelmúltban sem szívesen járatták a gyermekeket óvodába, ezért az intézmények társadalmi aktívákkal előzetesen feltérképezték a gyermekeket, és ahol szükséges volt, anyagi támogatással - ruhavásárlás, térítési díjkedvezmény - segítették a családokat. Kisebb községekben, pl. Zsadányban, Körösnagyharsányban, évek óta természetes, hogy valamennyi három-hatéves cigánygyermek óvodába jár, a szülők örülnek ennek az intézményes ellátásnak, s így az első osztályba sem indulnak a gyermekek hátrányosan. A járásban a tanköteles általános iskolai cigány tanulók száma 315, melynek 31 %-a kisegítő tagozatos. A túlkoros tanulók (egy-három év) 38%-ot tesznek ki. A túlkoros tanulók, főleg a korábban cigányteleppel rendelkező nagyközségekben fordulnak elő nagy számban, ahol egy részük jelenleg is csak az ötödik-hatodik osztály befejezéséig jut el, meglehetősen gyenge eredménnyel, míg a kisebb településeken rendszerint befejezik a nyolc általános iskolát, s ezekben a községekben semmilyen szempontból nem rosszabbak az egész iskolai átlagnál. A fokozott túlkorosság főleg a kisegítő tagozatosoknál jellemző. A helyi tanácsok - az intézkedési tervnek megfelelően - fokozottabban segítik a cigány tanulók helyzetének javítását, tankönyv-, tanszerellátással, napközis elhelyezéssel, térítési díjkedvezménnyel, illetve elengedéssel, esetenként a család segélyezésével, rendszeres nevelési segéllyel, valamint díjmentes táboroztatással és külön pályázatok kiírásával. A járásban eredetileg négy nagyközségben volt külön cigánytelep. Nevezetesen: Vésztőn, Szeghalmon, Füzesgyarmaton és Körösladányban. A telepek teljes felszámolása megtörtént, eddig Füzesgyarmaton, Vésztőn, Körösladányban, és felszámoltnak tekinthető Szeghalmon is, három db putri kivételével, melyből a családok elhelyezése folyamatban van. A felsorolt telepek összesen 128 db putrijának felszámolása során a cigányság elhelyezése részben új lakások építésével (beleértve a belvizes építkezést is), Szeghalmon részben tanácsi bérlakások kiutalásával, és valamennyi községben nagyobb részt (75-80%) állampolgárok tulajdonában lévő, üresen álló, viszonylag alacsony értékű lakások meg-