Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
vásárlásával történt. Ez utóbbiból az is ered, hogy a lakások nagyobb része komfort nélküli. Ennek ellenére összehasonlíthatatlanul jobbak a cigányok lakáskörülményei, mint a telepiek voltak, "vannak lakások, melyek meglehetősen zsúfoltak, van olyan lakás - Szeghalom, Füzesgyarmat - melyben 10-15 személy, illetve több család együtt lakik. Rendkívül nagy a fejlődés az utóbbi években a lakások kulturáltságát, berendezését, felszereltségét és tisztaságát illetően. A cigány lakások nagyobb része ha nem is modern, de megfelelő szoba-, illetve konyhabútorral ellátott. Xagyon kevés kivétellel a lakásokban mindenhol [van] rádió, és az esetek többségében televízió is található. Egyre több helyen fellelhető a szőnyeges szoba, s nem ritka a festménnyel, könyvespolccal ellátott lakás sem, bár ez nem jellemző. A juttatott, illetve vásárolt lakások műszaki állaga nagyobbrészt elfogadható, bár minden településen van néhány épület, melynek karbantartása rendkívül elhanyagolt, környéke rendetlen, felgazosodott. A cigányoknál egyébként kevés kivétellel elfogadható a lakások környékének rendje. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, több cigány családnál tapasztalható - főleg saját szükségletre - háztáji állattartással való foglalkozás, ami a telepi viszonyok között egyáltalán nem volt. A higiéniai állapotok is rendkívül sokat fejlődtek a telepek felszámolása kapcsán. Minden lakáshoz - nem említve az újonnan épült komfortos lakásokat, ami kb. kilenc % - tartozik udvari WC. Az udvarokban nagyobbrészt megtalálható az ivóvíz, illetve kerti csap. Az is megállapítható, hogy csökkent a fertőzéses megbetegedés, a tetvesség mértéke, illetve gyakorisága, s ez a cigányságnál sem jelentkezik erősebben a helyi átlagnál. Jellemző, hogy a betegség észlelése esetén azonnal orvoshoz fordulnak. A terhes anyák tanácsadáson, gondozáson rendszeresen részt vesznek. A gyermekek kötelező védőoltását sem hanyagolják el, ami néhány évvel korábban még sűrűn előfordult. Megszűnt az állati hulláknak étkezés céljára dögkútból való széthúzgálása, ami nem túl régen mindennapos esemény volt. Jellemző viszont Szeghalmon az utcai szemeteskukák átkutatása, főleg a cigány gyerekek részéről. Sokat változott a cigányság viselkedése, magatartása is, bár még a közelmúltban is előfordult olyan erőszakos cselekmény a járásban, mely emberéletet követelt (Körösújfalu, Vésztő). Beilleszkedett a cigányság többsége az új környezetbe. Több helyen jó viszony alakult ki a szomszédokkal, főleg ott, ahol segítő szándékkal fogadták a cigány családokat. Ma már kevés az utcabeliek méltatlankodása, nagyobb községekben is, ha cigányokat telepítenek az utcába. Akad azonban - függően attól, hogy milyen a cigány család - gyakori panaszkodás is egy-egy utcarészből, az odatelepített cigány család garázda, vagy más erőszakos, a környék rendjét, nyugalmát zavaró életmódja miatt. Pl. Szeghalom Vásártér és Füzesgyarmat Tó utcai részén. Bár lényegesen csökkent, de jelenleg is néhány településen a cigányság arányához mérten magas az általuk elkövetett szabálysértések száma. Pl. Vésztőn a cigányság aránya öt %, és a szabálysértési
