Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Munkaképes korúak 2600 2300 Ebből 4900 2500 2430 4930 Állandó munkaviszonyban 1600 880 Időszaki munkaviszonyban 430 340 Alkalmi munkaviszonyban 220 240 Xem dolgozó 350 840 2480 770 460 1190 1740 380 200 180 1420 300 150 560 3160 680 350 740 Az állandó munkaviszonnyal rendelkezők száma 1980 évhez viszonyítva mintegy 580 fővel (27,4%) nőtt. Jelentősebb növekedés a nők foglalkoztatásánál következett be. Ez a munkalehetőségek szerény növekedésével, a bejárási lehetőségek javulásával és munkához való viszony pozitív változásával magyarázható. A munkaképes korú férfiak 69,6%-a, míg a nők 58,4%-a áll állandó munkaviszonyban. A férfiak közül szakmával csak kb. 300-350 fő, a nőknél 100150 fő rendelkezik. Másfél évtizeddel ezelőtt a mezőgazdaságban és az építőiparban, ma az iparban dolgoznak nagyobb számban a cigány munkavállalók. Közveszélyes munkakerülés címen a cigány lakosok körében is nehéz eljárást kezdeményezni, lefolytami. A cigány családok jövedelemviszonyait is döntően a munkamegosztásban elfoglalt helyük határozza meg. A munkáltatóknál végzett ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaadók egyre inkább segítik a cigány dolgozók beilleszkedését. A munkáltatók kimutatása szerint nincs különbség az azonos munkakörben dolgozó cigány és nem cigány dolgozó munkabére között. Mivel sok a cigány dolgozók között a nagycsaládos, ezért az egy főre jutó jövedelem még a családi pótlékkal együtt is - esetenként nagyon alacsony. A nők részére kevés a munkavállalási lehetőség Vésztőn, Geszten, Mezőgyánban, Eleken, Végegyházán. Egyre kisebb a szakképzetlen munkaerő iránti kereslet, s lassan gondot okoz az elhelyezkedésük férfiak és nők esetében egyaránt. Az alacsony jövedelem a jellemző, de nem kizárólagos, az átlag mögött igen eltérő szélső értékek húzódnak meg (vendéglátás, kiskereskedelem, lókupeckedés stb.) igen magas, esetenként ellenőrizhetetlen adómentes jövedelmek is! 4. Közoktatás, közművelődés Az óvodába járó cigány gyerekek száma az 1981/82. évi 491-ről 1984/85ben 600-ra emelkedett. Az első osztályba kerülő cigány gyerekek 72,4%-a az iskola-előkészítést óvodában kapta. Ez az arány az országosnál 12,5%-kal magasabb. Legjobb volt Dobozon, Mezőberényben, Battonyán, Mezőgyánban, Eleken, Vésztőn, Végegyházán. Leggyengébb Szarvason, Sarkadon, Gyomaendrődön, Újkígyóson.