Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

A fő probléma továbbra is, hogy a cigány gyerekek jelentős része csak egy évet jár óvodába, holott éppen hátrányos helyzetük miatt lenne szükségük a folyamatos három évig tartó nevelésre. Tény, hogy még ma is sok nehézséggel jár a cigány gyerekek óvodáztatása, nehéz a szülőket megnyerni, a költségek viselésébe egy részük nem vonható be, intenzív egyéni törődést, differenciált nevelést, speciális programokat igényelnek. A cigány tanulókötelcs korúak száma évről-évre igen szerény mértékben emelkedik, aránya változatlan: 1981/82-es tanévben 1776 fő volt, az összlétszám 3,7%-a 1984/85-ös tanévben 1859 fő volt, az összlétszám 3,7%-a. A hátrányos családi háttér, az iskola-előkészítés hiányosságai miatt 2,4%kal emelkedett az iskolaéretlenség miatt felmentett cigány gyerekek aránya, az 1981/82. évi 4,6%-ról 7 %-ra. A legnagyobb az iskolaéretlenség miatti felmentettek aránya a cigány gyerekek körében az 1984/85-ös tanévben Szarvason (21 %), Sarkadon (19%), Dobozon (12,5%). A cigány tanulók számaránya igazgatási körzetenként igen eltérő, legnagyobb Sarkad (10,8%) és Békés (7,1%) körzetében. Emelkedett az évismétlők aránya 3,7%-kal. 1981/82-ben évismétlő 212 fő, a cigány tanulók 11,9%-a 1985/86-ban évismétlő 285 fő, a cigány tanulók 15,6%-a. Az általános iskolai összes évismétlő aránya 2,2%. Legmagasabb az évismétlők aránya az 1985/86-os tanévben Szarvason (24,1%), Békésen (18,6%) és a megyei irányítású nagyközségekben (18,6%). Az 1984/85-ös tanévben magas volt a felmentettek száma, 97 fő, a cigány tanulók 5,3%-a. A felmentés oka lányok esetében gyakran az életközösség létesítése, a nagyfokú túlkorosságból adódó veszélyeztetettség. Magas a felmentettek száma Békés (15 fő), Sarkad (15 fő) és a megyei irányítású nagyközségek (23 fő) körzetében. Az 1984/85-ös tanévben napközis volt 853 fő, a cigány tanulók 45,9%-a, ami 3,2%-os növekedést jelent, a tanulószobán 2,1%-kal csökkent az arányuk. Figyelemreméltóan jó a napközis tanulók aránya Mezőgyánban (93,5%), Kunágotán (85,3%) és Békéscsabán (68%), még igen gyenge Mezőberényben (13,6%), Sarkadon (23,1%) és Gyomaendrődön (28,4%). A tanulókötelezettség teljesítése érdekében a cigány tanulók sok segítséget kapnak, elsősorban fokozott nevelői figyelmességet, de tanszer, tankönyv, ruhasegély, napközis térítési támogatást. Ez utóbbihoz második éve megyei szinten 350 000 Ft támogatást nyújtunk, de ez az összeg még kevés. A tanulókötclezettségi mutatók (évismétlés, túlkorossági felmentés, osztályozatlanság) azt jelzik, hogy nem sikerült a kívánt mértékben előrelépni a cigány gyerekek iskoláztatása terén. Az általános iskolát elvégzi: 14 éves korig az összes tanuló 86,2%-a, 14 éves korig a cigány tanulók 50,5%-a, 16 éves korig a cigány tanulók 52,0%-a. Ez az arány hasonló az 1981/82 évihez, de az országos 40%-nál jobb.