Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
eljárás alá vont elkövetők 22%-át teszik ki. Hasonló az arány Körösladány nagyközségben is. A volt telepi cigányság közéleti szereplése még nagyon kezdeti stádiumban van. Ennek részben az is oka, hogy a helyi tanácsi és társadalmi szervek sem szervezik őket kellően. A járásban összesen négy cigány tanácstag van, kettő Vésztőn, egy Körösújfaluban, egy Füzesgyarmaton. Ezek a tanácstagok a maguk módján összekötő szerepet töltenek be a tanács és a lakosság között, informálják a hivatalos szerveket. Járásunkban különben cigány Önkéntes rendőr is van. Úgy a tanácstagok, mint más társadalmi munkások, jól ellátják feladatukat. A cigány lakosság életkörülményeinek megjavításával kapcsolatos feladatok segítésére Vésztőn nagyközségi tanácsi szakbizottságként cigányügyi koordinációs bizottság működik. Tevékenysége színvonalas, és az évek óta folytatott eredményes működésnek is tulajdonítható, hogy Vésztőn elsőként megtörtént a telep felszámolása, a cigány gyermekek intézményes ellátása stb. E rövid tájékoztatóból egyértelműen megállapítható, hogy járásunkban az utóbbi években jelentős eredmények születtek a cigány lakosság helyzetének javításában. A fejlődést szembetűnően mutatja, hogy megnövekedett a rendszeresen dolgozó cigányok aránya, szinte teljesen megszűntek a telepek, és ezzel együtt lényegesen változott - sok családnál teljesen megszűnt - a korábbi szemlélet és elítélendő életmód.Természetessé kezd válni a cigánygyermekek óvodába, iskolába járatása és egyre többen fejezik be az alapismeretet jelentő általános iskolát tankötelezettségi korban. Sokat fejlődtek az egészségügyi körülmények is. Ezzel párhuzamosan a községek lakosságának előítélete is oldódott a cigányokkal szemben. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a helyi tanácsi szervek intenzíven munkálkodtak az utóbbi években a cigányság helyzetének javításában, beilleszkedésük biztosításában. A járási hivatal és a helyi tanácsi vezetés az eredmények mellett is látja, hogy a cigányság helyzetének javítása nem befejezett. Ezért továbbra is szorgalmazni kell a témával kapcsolatos határozatok, intézkedési tervek maradéktalan végrehajtását. Különösen a cigányság munkához való viszonyának javítását, a gyermekek és az ifjúság fokozott tanítását, illetve nevelését, az egészségesebb életmód kialakítását, az alkoholfogyasztás visszaszorítását, a közéleti tevékenységbe való bevonásukat indokolt a tanácsi szerveknek segíteni, a szükségnek megfelelő, településenkénti differenciált mértékben. Azokban a községekben, ahol minden tekintetben beilleszkedtek a cigányok, ott egyidejűleg indokolt a különböző felmérések, jelentéskérések mellőzése, mert ez csak többletmunkát ad a tanácsi, vagy más szerveknek, és esetenként irritálja a cigány lakosokat a megkülönböztető, illetve feszélyező kérdésekkel. A körülmények figyelembe vételével járásunkban csak Szeghalom, Vésztő, Körösladány és részben Füzesgyarmat nagyközségben indokolt a cigány lakosok helyzetével kiemelten foglalkozni.