Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

A telepről kikerült családok életkörülménye sokat változott. A jobb lakáskörülmények életmódjukat, gondolkodásmódjukat kedvezően befolyásolták. Ruházkodásuk összehasonlíthatatlanul jobb, mint a korábbi években. Lakásaikban egyre inkább megszokott tárgyakká válnak a korszerű háztartási eszközök. Az új körülményeknek tudható be - főleg a szomszédságnak - hogy a cigány családok többsége igyekszik beilleszkedni a környezetbe. Vannak azonban olyan családok, akik a részükre juttatott lakás állagát többszöri felhívás ellenére sem óvják, nem ügyelnek a rendre, a tisztaságra. Esetenként előfordult, hogy a kerítést, melléképületeket lebontják, kertjüket nem művelik, a szomszédos kertekben viszont a zöldségféléket, gyümölcsöt megdézsmálják. Az a tapasztalatunk - a jelenleg még fellelhető problémák ellenére is -, hogy az elmúlt évek során a cigányok többsége szakított hagyományos életmódjával, igyekeznek beilleszkedni a dolgozó társadalomba. III. A cigány ifjúság nevelése, közéleti tevékenysége A cigányság felemelkedésének - a jövő szempontjából talán legfontosabb - segítője az óvoda és az iskola. A gondok itt sem kisebbek mint a másik két területen. Jellemző tény, hogy mind többen együtt fejlődnek társadalmunkkal melyet mutat az óvodai igény fejlődése, a rendszeresebb iskolába járásuk. Mind többen végzik el az általános iskolát. Kevesebb közöttük a veszélyeztetett gyermek. Kulturáltabb körülmények között élnek, mind több a tiszta, egészségesen fejlődő, akarati, jellembeli jó tulajdonságokkal rendelkező fiatal. A fejlődés azonban lassú. Ma még a cigány tanulók okozzák a legtöbb gondot intézményeinkben, mert a hagyományok még visszahúzó erőt jelentenek. Azt is meg kell említeni, hogy a nem cigány lakosság körében is lassan oldódik a helytelen szemlélet, tiltakoznak a cigány gyerekek óvodai felvétele ellen. Járásunk óvodáiban növekszik a cigány gyerekek száma, növekszik az étkezést, napközit igénylők száma is. Községi tanácsaink még az elmúlt évben is magukra vállalták az étkezés térítését. Mégsem veszi igénybe minden gyermek. (4. sz. melléklet). Óvodába járásuk nem rendszeres, sőt az ötévesek egy része nem veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A 139 óvodáskorú gyermekből mindössze 62 jár óvodába. Részükre külön iskola-előkészítőt kellett szervezni Végegyházán és Kevermesen is. Óvodai nevelésük - az otthoni szemlélet és gyakorlat miatt - a nem cigány gyermekekéhez hasonlítva, kevésbé eredményes. Általában egyedül játszanak, a közösségbe nehezen illeszkednek be. Figyelmük szétszórt, bizalmatlanok, nehezen oldódnak. Általánosságban megállapítható, hogy ingerszegény környezetben élnek, a szülők nevelési, pedagógiai tevékenysége messze elmarad a kívánt szinttől. Az általános iskolás korú tanulóifjúság létszáma nem növekedett jelentősen az utóbbi öt évben járásunkban. Iskolába járásuk sokat javult, de még mindig ők adják az igazolatlan mulasztások zömét. Nehezen vállalják a napközis kötöttséget, nem pontosak. Tanulmányi helyzetük - hátrányos és veszélyezte-