Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

tett körülményeik miatt - nem áll a kívánt szinten. Az átlageredményeket rontják. Az utóbbi években - az iskolaérettségi vizsgálatok bevezetése óta - mind több gyermekről állapítják meg, hogy iskolaéretlen, vagy gyógypedagógiai alany. Különösen jelentős ez Kevermesen, Kunágotán. Ezek vagy egy évre visszamaradnak az óvodában, vagy áttelepítésre kerülnek. A jelen tanévben iskolába járó 251-ből 102 olyan tanuló van, aki már 1-3, vagy több tanévet vesztett, évfolyamot ismételt. Ez 40,6%, míg az összes tanulót figyelembe véve ez az arány csak 6,5%. A fejlődést viszont igazolja, hogy 1974-ben relatív túlkoros volt a cigányok közül 54,4%. Mind többen érik el azt, hogy időben vagy azon túl, de elvégzik a 8. osztályt. Ebben a tanévben 20 cigány 8. osztályosból mindössze nyolc tanuló nem fejezte be időben általános iskolai tanulmányait. Másik örvendetes tény, hogy a végzős cigányok közel 80%-a továbbtanulásra jelentkezik. (Járási átlagban ez 97%). Zömük szakmunkásképzőbe irányul. Sajnos nem egyedi tapasztalat, hogy egy-két hónapos tanulás után jelentős százalékuk lemorzsolódik. Pedagógusaink nagyon komoly segítséget adnak továbbtanulásukhoz. Több esetben személyesen is eljárnak felvételük ügyében (Nagykamarás, Végegyháza), mégis kevesen lesznek szakmunkások. Evenként egy-két esetben az is előfordul, hogy a tanköteles korú gyermeket házasságkötés céljából megszöktetik. Az együttélés után már nem iskolázzák be őket, lemorzsolódnak. A veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet miatt nagyobb gondozás szükséges a cigány tanulók részére. Ezért is fontos, hogy napközibe járjanak. A jelenlegi 51,4% szintén jelentős eredmény, az 1974-es év 25%-hoz képest. A cigány gyerekek közéleti nevelése alacsony szintű, amely azzal magyarázható, hogy általában nehezen nevelhetők, zömük a megbízásnak nem tesz eleget. A kiemelkedők, a közösség által elfogadottak kapnak funkciót az iskolában, az úttörőmozgalomban. (Pl. Nagykamaráson őrsvezető is van). Altalánosságban azonban nem ez a jellemző. A munkához való viszonyuk - amely az iskolában elsősorban a tanuláshoz való viszonyt jelenti - alacsony szintű. Sokuknak már az év elején eltűnik a tankönyve, a füzetet másra használják, nem tanulnak. (Végegyházán, de máshol is, pl. nem vihetik haza taneszközeiket). Fejlődésüket - oktatásban, nevelésben egyaránt - csak a differenciált foglalkozás biztosítja. A járásban a cigány lakosság állampolgári fegyelme azokban a községekben, ahol létszámuk nem nagy, és szétszórtan élnek, kifogástalan. Ezek a családok ugyanolyan életmódot folytatnak, mint szomszédaik, és ugyanolyan megbecsülésben is részesülnek. Néhány községben - Végegyháza, Kevermes, Nagykamarás - azonban többségükkel sok probléma van. Nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségeiknek, a tankötelezettségi törvény végrehajtásának, gondot okoz az óvodáskorú gyermekek beóvodázása, gyakran többszöri idézés ellenére sem viszik védőoltásra kötelezett gyermekeiket, sokan közülük szabadságvesz-