Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Azt is tudtuk, hogy „csak úgy belevágni" nem lehet, mindent elronthatunk, ha nem elég körültekintéssel, nem elégséges ismerettel hozunk létre valamit. A kezdet Mindenekelőtt a fentiek alapján tájékozódnunk kellett a helyzetről, meg kellett ismerni a maga összetettségében a cigány lakosság munka-, lakás- és szociális körülményeit, a cigányság múltját. (Ehhez nagy segítséget adott az az intézkedési terv, amelyet a nagyközségi tanács 1970-ben készített.) Csak így és ezek ismeretében kezdhetünk tudatuk, gondolkodásmódjuk, szokásrendszerük megváltoztatásához, a pozitív tulajdonságok kialakításához, közösségi magatartásuk fejlesztéséhez. Tehát munkánkat egy széleskörű felméréssel kezdtük, amely alapján a következőket állapítottuk meg: (1971 vége, 1972 eleje) 1. A cigány lakosság létszáma 600 körül mozog (1975-ben már 741 fő). Az iskolai beíratás teljes, viszont sok a felmentés és mulasztás. Ezek a felmentett, sokat mulasztó gyerekek egy kisebbségben lévő, felelőtlenül gondolkodó család gyermekei közül kerülnek ki. A felnőtt korúak oktatására 14 fő jár, ennél sokkal többen vannak, akiknek erre szükségük lenne. 2. Állandó munkás 107 fő, idénymunkás 158 fő, közveszélyes munkakerülő öt-hat fő. (1975-ben 150 főt meghaladta az állandó munkások száma, idénymunkások száma nőtt, főleg a nők köréből.) A munkahelyekről beérkezett általános vélemény, hogy a cigány dolgozók egy részének munkafegyelme laza, sok a munkahely-változtatás, sok az anyagi jellegű tartozásuk. "Vannak öt-tíz éve egy üzemnél dolgozó törzsgárdatagok és kiváló munkások, szocialista brigádtagok is. Hét párttag, egy tanácstag, öt önkéntes rendőr él a telepen (ezek közül kerültek ki segítőtársaink). 3. A telepen 49 régi épület (putri), ebből hat életveszélyes, 23 új, téglából épült, korszerű, egyszoba-konyhás épület, 18 lakás építés alatt áll. (A többi lakásnál ekkor még remény sem volt, hogy újjá lehet építeni, állandó munkahely, a legszükségesebb anyagiak hiánya miatt. Ma már nincs putri a telepen.) Az eredeti rendelet szerint szét kellett volna telepíteni a cigány lakosságot, ezzel a tanács meg is próbálkozott, de a belterületen a magas telekárak és a lakosság ellenállása miatt ez nem valósulhatott meg. Viszont tanácsi vb-határozat született a telep út- és villamos hálózatának kiépítésére és a vízvezeték biztosítására. 4. A közegészségügyi helyzet az új lakásoknál sokat javult, viszont a tbc, szív- és gyomorbetegek száma elég magas. A közveszélyes és rendkívüli segélykérők száma 100-on felül van. 5. A közművelődésben való részvételük minimális, csak az iskolás gyermekek járnak könyvtárba, múzeumba, a fiatalok és a felnőttek moziba járnak, a művelődési központ zenés, szórakoztató műsorait látogatják. Kiscsoportos tevékenységben sem vesznek részt. 6. Faragó Gábor nyugalmazott tanár kutatásai alapján megállapítottuk, hogy Békésen zömmel ún. „magyar cigányok" élnek, jelentősebb folklórjuk nin-