Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

53. Békéscsaba, 1975. április 21. Jelentés a cigány lakosság kulturális helyzetéről A megyében élő cigány lakosság általános helyzete Békés megyében a legutóbbi felmérés alapján 8863 a cigány lakosság száma, a lakosság két-három %-a, amely az 1972. évi adatokhoz képest 1363 fős emelkedést jelent. Ez a természetes szaporulatból, a más megyékből történő bevándorlásból és az ismételt felmérés pontosabb elvégzéséből ered. A cigány lakosság egy része zárt településformában, telepeken, míg ma már majdnem a cigány lakosság fele szétszórtan, a nem cigány lakosok között elvegyülten él. 1965-től 1973-ig a cigány lakosság körülményeinek javítására kedvezményes kölcsönnel 213 lakóház épült, s a helyi tanácsok további 87 lakóépületet vásároltak részükre. 19 településünkben 20 cigánytelepet tartunk nyilván. Legnagyobb telep a szarvasi, a mezőberényi, a békési, a szeghalmi, az orosházi, a vésztői és a sarkadi. A telepek többségükben a települések szélén elkülönülve, mély fekvésű, vízállásos területen fekszenek. Alapvető közműellátottsággal villany, járda, víz - csak egy részük rendelkezik. A cigány lakosság munkához való viszonyát nagymértékben meghatározza az, hogy telepi lakos, vagy a településbe beilleszkedve él. A belterületen lakó cigányok többsége teljesen szakított a régi életmóddal, többségüknek munkaviszonya van, gyakran nem cigányokkal kötnek házasságot, lakáskörülményeik többnyire rendezettek. Iskolai végzettségük is a cigány lakosság átlaga felett áll. Növekedett az állandó munkaviszonnyal rendelkező cigány dolgozók, köztük a nők száma, bár még igen jelentős az időszaki dolgozók és a munkaviszonnyal nem rendelkezők száma is. A telepi lakosok többsége azonban még ma is rendezetlen körülmények között él: elhanyagolt lakással és maradi életformával. Ez elsősorban jellemző még Orosházára, Szarvasra, Sarkadra, Szeghalomra és a vésztői telepre. Munkaviszonyuk még ideiglenes jelleggel is csak ritkán fordul elő. Ennek következtében körükben sok a fegyelmezetlen, italozó, a társadalmi tulajdon, illetve a magántulajdon ellen vétő, melyek ellen hatékonyabb társadalmi és hatósági intézkedések megtétele lenne szükséges. A cigány lakosság általános műveltsége továbbra is igen alacsony, változatlanul nagy feladatot és gondot jelent az iskoláskorúak folyamatos iskoláztatása mellett az analfabéta felnőtt cigányok oktatása. A sajtótermékek, könyvek olvasása nem jellemző. Rádió a családok többségében található, televízió helyenként, ahol arra lehetőség van. Moziba viszont rendszeresen járnak. Az egészségügyi és szociális ellátottságban az elmúlt évekhez képest a cigány lakosság körében folyamatos fejlődés tapasztalható: a megfelelő lakáskörülmények között lakók száma gyarapodott a putrikkal szemben. A kulturáltabb lakásokban a zsúfoltság is nagymértékben csökkent. A lakásokban öt, a putrikban átlagosan nyolc fő lakik, bár egyes esetekben az új lakásokban is tapasztalható, hogy egy lakásban több család él. Többnyire meg-