Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

oldott a telepek ivóvízzel való ellátása, de nem megoldott a szemét tárolása. Ennek ellenére fertőző betegség a telepeken nincs, bár a tetvesség még mindig előfordul. A megye cigány lakosságának általános helyzetét összességében a fentiek szerint lehet jellemezni. A cigány lakosság társadalomba való beilleszkedése érdekében hozott 1961. VI. 20-i párthatározat

1 és az annak végrehajtása tárgyában kiadott megyei partes tanácsi intézkedési tervek végrehajtása számunkra is folyamatos feladatot ad. Közművelődés A cigány lakosság műveltségi színvonalára jellemző, hogy a cigány lakosságon belül nagy eltérések vannak. A teljesen beilleszkedett csoportok és a beilleszkedéshez közel állók - állandó munkaviszonnyal, egészséges lakással rendelkezők - maguk is igénylik saját és gyermekeik művelődési feltételeinek javítását, azt, hogy kikerüljenek a szellemi elmaradottságból. A felemelkedést igénylők belátják, hogy a továbbhaladáshoz, a nagyobb megbecsüléshez, az általános iskola elvégzése elengedhetetlen. Egy csoporthoz tartozók folyamatosan tájékozódnak gyermekeik pályaválasztási lehetőségeiről, és ők maguk is tanulnak, bár számuk igen alacsony. Megyénkre is érvényes az országos tárcaközi koordinációs bizottság 1974-ben hozott állásfoglalása, amelyben megállapította, hogy a 14 éven felüli cigányok 30-39%-a analfabéta, illetve félanalfabéta. A felnőtt analfabéta cigányoknak tanfolyamra, illetve dolgozók iskolájába való beszervezése az üzemek és társadalmi szervek segítségével változatlanul fontos feladat, melyben jelentősebb előrehaladásról nem adhatunk számot. A cigány lakosság tudatformálásának legfontosabb eszköze az iskolában történő oktatás mellett, a különböző közművelődési intézmények rájuk gyakorolt hatása. Az intézmények vonzásköre nagyon eltérő. A múzeumba a felnőttek szinte egyáltalán nem mennek. Színházban a zenés darabokat és a vígjátékokat a fiatalok megnézik, főleg tájelőadásokon. A művelődési otthon jellegű intézmények vonzása már rendszeresebb, intenzívebb. Többen, de nem jelentős számban részt vesznek a művészeti csoportok, szakkörök, klubok munkájában. Általában ők a népi zenekarok tagjai. ATITelőadások és oktató filmelőadások hálás résztvevői. Újságot, folyóiratokat még a felemelkedést igénylő csoportok nagy többsége sem járat rendszeresen, de a klubokban előszeretettel elolvassák a fiatalok. Legnagyobb vonzást változatlanul a filmszínházak gyakorolnak rájuk, melyeknek „törzsközönségét" képezik. Közkedveltek a már hagyományossá váló - helyesen változó szemlélettel, tartalommal megrendezésre kerülő - területi és megyei cigánybálok, táncestek (1974-ben Békésen, Békéscsabán, Vésztőn). Külön is említésre méltó az a kezdeményezés, amit a Békési Városi Művelődési Központban folyamatosan és eredményesen fejlesztenek. Ez az intézmény a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1971. augusztus 1 T-i ülésén hozott határozta alapján megyei hatáskörrel, kiemelt feladatul kapta a cigány lakosság kulturális ellátásának további javítását. Kétéves tevékenysége