Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Mezőgyánban pl. 143 cigány tanulóból 43% 16 éven aluli, s a rossz szociális családi helyzetük miatt (iszákos, könnyelmű szülők) 51 %-a a tanulóknak időszaki munkát vállal, ezért sokat hiányzik a foglalkozásokról. (A sarkadi, dobozi, kétegyházi cigánygyermekek helyzeténél hasonló tapasztalatokról számolhatunk be.) A tanulmányi eredmény további javítása s a mulasztási órák számának csökkentése céljából Békésen (25 fő), Mezőberényben (11 fő), Sarkadon (16 fő), Szarvason (38 fő) cigány tanulócsoportot és napközit létesítettek. A cigány tanulók részére ezenkívül magyar nyelv, olvasás, számtan tantárgyakból előkészítő tanfolyamot is szerveztek a fenti helyeken. (Az előkészítő tanfolyamokat az MM 112 598/1962. XIX. [?] számú rendelet értelmében szervezték.) A cigány tanulók napközi térítési díját részben vagy egészben a községi tanácsok térítik. b) Népművelés A cigány lakosság általános és szakműveltsége továbbra is igen alacsony. A magasabb műveltségi szint elérése érdekében, a népművelési és iskolai hivatali apparátus társadalmi bizottságainak közreműködésével, változatos lehetőséget biztosít a dolgozó rétegek számára is. Ezzel a lehetőséggel még mindig nem élnek megfelelő mértékben. Változatlanul nagy gondot jelent ma az analfabéta felnőtt cigányok szervezett oktatásba való bevonása. [A] tapasztalat - még mindig nagyon kevés írástudatlan cigány végzi el az analfabéta tanfolyamot (évenként megyénkben összesen 25-30 személy) - azt bizonyítja, hogy állami, gazdasági és társadalmi vezetőinknek nagyobb felelősséggel és következetességgel kellene részt vállalniuk e feladat megoldásából. A dolgozó cigányság szakmai műveltségének megszerzését nagyban lassítja a szükséges általános alapműveltség hiánya. A művelődési otthonokban egyre többen vesznek részt a művészeti csoportok, szakkörök, klubok munkájában. (Füzesgyarmat, Vésztő, Szeghalom, Battonya, Sarkad, Mezőberény, Békéssámson, Gádoros, Tótkomlós.) A cigány lakosság részére ismeretterjesztő előadásokat szerveztek (Békés). Az előadások témája: egészségügyi, csillagászati, házikert létesítése, udvar szépítése. Az előadások igen látogatottak voltak, azok népszerűségét fokozta az azokat követő keskenyfüm vetítése. Valamennyi művelődési otthonban, ahol népi zenekar működik, a zenekar többségét alkotják. A művelődési otthonok munkájában tevékenykedő cigányok valamilyen szakmai tanfolyamon is részt vesznek. Igen gyakori nézői a tv előadásoknak, s a filmszínházakban is a törzsvendégek között sorolhatók fel. Közkedveltek az immár hagyománnyá váló területi és megyei cigány bálok. A fiatalok, akik tudnak írni és olvasni, egyre rendszeresebb olvasóivá válnak könyvtárainknak. Könyvtáraink mintegy 250-300 beiratkozott, elsősorban fiatal cigány olvasót tartanak nyilván. Bár ez a szám még igen kicsi, de bizonyítja, hogy a cigányság tudatában tovább fejlődik az átalakulási folyamat. A cigány lakosságnál jelenleg tapasztalható kulturális eredmények lassú és fokozatos felvilágosító és szervezőmunka eredményei.