Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

A vázolt tények és gondok további munkánk alapját képezik, egyben a nagyobb eredmények fokozására is köteleznek. Az eredményesség fokozását nagyban segítik a községi és járási tanácsok vb határozatai. Tapasztalatunk, hogy évenként csaknem valamennyi, cigány lakossággal rendelkező helyi tanács napirendre tűzi e réteg életkörülményei további javításának megvitatását. A fejlődés ellenére szükséges olyan határozott intézkedést tenni, amely tovább gyorsítja ezt a kibontakozóban lévő átalakulást. A tsz-k, üzemek, ktsz-ek és vállalatok vezetőinek még körültekintőbb és nagyobb felelősséggel kellene gondoskodni és segíteni a munkanélküli cigányok munkalehetőségének s a már dolgozók művelődési feltételeinek biztosítását. Békés Megyei Tanács V B. Művelődésügyi Osztálya BéML XXXV. 1. MSZMP Békés Megyei Bizottsága iratai 10. fondcsoport 50. őrzési egység. írógéppel írt tisztázat. 48/c Békéscsaba, 1968. június 6. Feljegyzés a cigány lakosság foglalkoztatásáról A Békés MegyeiTanács V B. Munkaügyi Osztálya az elmúlt évben külön a cigány lakosság foglalkoztatási helyzetével nem foglalkozott. A megye munkaerőhelyzetét elemezve azonban kitértünk a foglalkoztatás szempontjából problémás rétegek (csökkent munkaképességűek, szabadságvesztésből szabadultak, cigány lakosság) foglalkoztatási helyzetére. A megyében mintegy 3600 fő munkaképes korú cigány lakossal számolunk. Közülük nem egészen egyharmadának van munka, illetve tagsági viszonya. A többiek csak alkalmi, szezonjellegű munkát találnak. Elsősorban állami gazdaságokban tudjuk őket szezonmunkára brigádban elhelyezni. Ilyen irányú kezdeményezésünk évről évre van. Több állami gazdaság azonban nem szívesen foglalkozik a cigány brigádokkal, mert jelentős problémák vannak a munkafegyelemmel. Leginkább még az építőiparban találnak munkaalkalmat. Az élelmiszeriparban sajnos egészségügyi okok miatt csak kis létszámban tudunk cigány dolgozókat elhelyezni (tüdő- és egyéb gombás fertőzés van nagy számban közöttük). A cigány lakosság foglalkoztatását megyei szinten az elmúlt évben nem összegeztük ugyan, de a járási-városi végrehajtó bizottságok, tárgyalva területük munkaerőhelyzetét, mindenütt foglalkoztak ezzel a problémával. így pl. a Szeghalmi Járási Tanács V B. 1967. július 19-i ülésén megállapította, hogy a járás területén 700 főn felül van a cigány lakosok száma, közülük 300 főre tehető a munkaképes korúak létszáma, de mindössze 50 főnek van rendszeres elfog-