Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
részt. A fiatalság az úttörő- és az ifjúsági mozgalomban a legkisebb mértékben van képviselve. Funkciót egyáltalán nem viselnek. e) A cigányság úgy az utóbbi években, mint az előző időkben egészen kis mértékben vett részt a bűnözésben. A mégis előforduló lopások, amennyiben azokat cigány követte el, a legtöbb esetben megállapítható, hogy más községből idekerült cigányok részéről történt. 3. Gazdasági helyzetük és foglalkoztatásuk a cigányoknak a) A cigányok gazdasági helyzete a lakosság többi részéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. A munkabíró cigányság nagy része dolgozik ugyan, azonban az eltartottak nagy száma miatt a legminimálisabb életlehetőséget sem tudják biztosítani. b) A cigányságon belül a foglalkoztatottsági arány mintegy 24%-ra tehető. Ezeknek nagyobb része a mezőgazdaságban van elhelyezkedve mint idénymunkás. A cigányságnak egészen kicsi része, mintegy kettő-három %-a van elhelyezkedve állandó munkakörben. Az időszaki munkások főleg az állami gazdaságban vannak elhelyezkedve. c) Speciális cigányszakma a község területén élő cigányok közt nincs kialakulva. Az öregebb cigányok közül néhányan drótozással, tepsikészítéssel foglalkoznak, főleg a téli időszakban. A községi tanács helyesnek találná kísérletképpen a cigányokat közös munkára fogni, állami gazdaságon belül lévő üzemegységbe. Termelőszövetkezet alakítását a községi tanács nem tartaná eredményesnek. Maga a cigányság, amikor erről a dologról a községi tanács beszélgetett velük, az állami gazdaságban való foglalkoztatás mellett döntött. d) A község területén lakó cigányok közül három-négy képesítéssel rendelkező szakmunkás van. Ezek az építőiparban dolgoznak. Értelmiségi foglalkozású egyáltalán nincs. A cigányoknak földje egyáltalán nincs, önállóan egy sem foglalkozik termeléssel. e) A községi tanács megállapítása szerint az iparvidékeken lakó cigányok bizonyosan nagyobb műveltséggel rendelkeznek, föltehető, hogy az egészségügyi helyzetük is jobb. Ezt a megállapítást a községi tanács abból következteti, hogy azok a cigányok egész kevés számban, akik iparvidékeken dolgoznak, észrevehetően nagyobb műveltséggel rendelkeznek, mint az itthon lévők, illetve állami gazdaságokban dolgozók. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a cigányoknak a) A cigányok egészségi állapota a község lakosságáéhoz viszonyítva aránytalanul rosszabb. A legveszedelmesebb népbetegségnek, a tüdőbajnak a fészke, de egyéb betegségek is sokkal nagyobb mértékben vannak elterjedve a cigányság közt, mint a község egyéb lakosai közt. Ennek főleg a gyengébb táplálkozás következtében a szervezeti ellenállás gyengesége az oka. Ezenkívül a zsúfolt lakás és a tisztaság hiánya nagymértékben hozzájárulnak a betegségek kialakulásában. b) A községi egészségügyi szervek mindent elkövetnek a telep tisztításának biztosítása céljából. Azonban ez a jelenlegi lakásviszonyokat figyelembe véve nem jelent megoldást. A zsúfoltságot (egy lakásban 8-10 személy lakik) nem
