Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

lehet megszüntetni. A cigányokat a községi tanács fokozottabb orvosi felügyelet alatt tartja, a lakások fertőtlenítését évenként több esetben végezteti. c) Az analfabétizmus az öregeknél teljes mértékben fennáll. A községi irányítószervek kísérleteztek ugyan ennek megszüntetése céljából tanfolyamok létesítésével, azonban ezek sikertelenek maradtak. A tanköteles fiatal cigányok rendszeresen járnak általános iskolába, a tanulmányi eredményük azonban gyenge, mivel az iskolán kívül az írás, olvasás gyakorlásával nem foglalkoznak. A nyári időben a lemorzsolódás nagymérvűnek mondható. A községi tanács négy évvel ezelőtt létesített külön cigányiskolát, azonban a tanítás nem járt eredménnyel. A tanulók teljes mértékben lemorzsolódtak, a cigányság pedig nagymérvű megkülönböztetésnek vette a tanácsi szerv eljárását. A gyerekek nevelésére rossz hatással van a cigánytelepen lévő lakásviszony, továbbá a zsúfolt lakáslehetőség. d) A cigány fiatalok ipari vagy egyéb tanulónak nem jutnak el. Ennek főleg az az oka, hogy az előző tanulmányi eredmények az átlagos eredményeknél rosszabbak. A község területén jelenleg egy cigánygyermek jár középiskolába. Ennek a gyermeknek a tanulási lehetőségét a községi tanács segélyezéssel biztosítja. e) A községi tanács 1952-ben foglalkozott a külön cigányiskola felállításával. Azonban ez nem sikerült, mivel a tanulók teljes mértékben lemorzsolódtak, de hátrányos helyzet alakult ki erkölcsi szempontból is, mert a cigányság azt mondta, hogy a szocialista társadalomban ki akarják közösíteni a lakosság közösségéből [így!]. f) A község területén vándorcigányok nincsenek. Ez részben úgy alakult ki, hogy a község mindenkori vezetősége fokozottan ellenőrizte a vándorcigányok község területére való beköltözését, de maga a cigányság kiközösítette maga közül a más községekből jövő cigányokat. Nem nyújtott nekik segítséget a letelepedésben, illetve nem fogadta be a maga közösségébe. g) A község területén élő cigányoknak a lakásviszonyaik rosszak. A község szélén zárt településben vannak elhelyezve. A épületek 95%-a putriszerű, bogárhátú, náddal fedett épület. A lakásuk mérete kicsi, a legtöbb esetben egy szobának nevezett helyiségből és egy konyhának nevezett előtérből áll. A lakásokban két-három család él együtt 8-15 taggal. A lakásberendezésük rossz. h) Békés község vezetősége az 1930-as években a cigányságot egy új lakótelepre telepítette ki, ugyanis az előző lakástelep egy nagy vízmedencében volt, ahol tavasszal állandóan belvízveszélynek voltak kitéve. A kitelepítés idejében a cigányoknak az épülethez szükséges vályogot ki kellett vetni, a fal felépítése után a tetőszerkezet kialakításához [a község] faanyagot biztosított, a tetőfedéshez pedig a legtöbb esetben nádat adott. Ezzel a segítséggel azonban a cigányság lakásviszonya nem oldódott meg, ugyanis nem ellenőrizték az építkezéseket, aminek következménye a putrilakások építése lett. Jelenleg a községi tanács anyagi erejéhez mérten igyekszik segíteni a cigányok lakásépítésén. A közegészségügyi helyzet javítása céljából a községi tanács közös WC-ket épít az új telepen.