Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

d) Ipari tanulóként 3 cigány gyerek végzett. Közép- és főiskolai tanuló jelenleg nincs. e) Községünkben felmerült, hogy egy cigány iskolát létesítsünk, de a köz­ségi párt és a községi tanács végrehajtó bizottsága nem látta helyesnek, és ezzel a problémával tovább nem is foglalkozott. A cigány gyerekek általában román iskolán tanulnak, de a magyar iskolában is. A községi tanács és a párt nem látja helyesnek, hogy külön cigányiskolát hozzunk létre, mivel a nép megkülönböz­tetésnek venné ezt a folyamatot, de ugyanígy vetik fel a cigányok is. Általában felvetik, hogy ők is éppen olyan állampolgárai a népi demokráciának, mint a nem cigány lakosság. f) Azok a cigányok, akik a termelőszövetkezetekben és termelőszövetkeze­ti csoportban dolgoznak, valamint az állami gazdaságban, és állandó lakással rendelkeznek, és nem vándorolnak. De van egypár olyan cigány, akik különbö­ző községekből jönnek és mennek. g) A felszabadulás előtt igen kevés cigánynak volt saját háza, de a felszaba­dulás után nagyszámú cigány család kapott juttatást, ezzel együtt házat is. A cigányság mintegy 92%-ának saját háza van. 5. A községi tanács végrehajtó bizottsága a cigány és a nem cigány lakos­ság között nem is kíván megkülönböztetést tenni, mivel az, politikai szempont­ból rossz fényt vetne. A községi tanács végrehajtó bizottsága arra törekszik, hogy még azok a cigány családok, amelyek vándorlásképpen vándorolnak, megszün­tesse, és segítséget nyújt azoknak is, akik esetleg letelepedni kívánnak a község­ben, de csak akkor, ha azok munkával lesznek, vagy pedig dolgozni fognak. Nem tűri meg a végrehajtó bizottság, de nincs is, hogy koldulásból vagy kupec­kodásból élnének egyes cigány családok. [A] községi tanács végrehajtó bizottsága arra vette az irányt és komoly eredményeket is ért el, hogy a cigányok is éppen úgy kapcsolódjanak bele a politikai és gazdasági munkába. Habár az ellenforradalmi időkben politikai vonalon is voltak, de gazdasági vonalon elég jó és tűrhető munkát végeztek a termelés területén. Ezt fokozni kívánja. Tóth Mihály vb-elnök Geszt, 1957. augusztus 1. 1. A cigányság száma és aránya az össznépességen belül a) Az összlakosság száma: 1479 fő (becslés alapján). Ebből a cigányok száma: 68 fő (becslés alapján), ez azonban megközelítő pontossággal van kiszá­mítva. b) A létszámalakulásuk növekvő irányú. 2. Társadalmi helyzetük a) Cigányoknak vallják magukat. Cigányul azonban nem beszélnek egyál­talán, a magyar beszédet használják 100%-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom