Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
b) Befogadja-e, magával egyrangúnak tekinti-e őket a nem cigány lakosság? A lakosság nem cigány része befogadja őket, azokat, akik becsületesek, azokkal egyrangúvá nyilvánítják, csupán az a helyzet, hogy a cigányoknak nagyobb része nem a legbecsületesebb. Hanyagolják magukat [így!]. A legtöbbje nem elég igényes, a higiénia terén el vannak maradva. Ezt a helyzetet a társadalmaknak róják fel, a nem cigány lakosság, különösen a kapitalista rendszernek elsősorban. Erre majd visszatérek még. c) A cigányság véleménye szerint nem éri őket jelenleg hátrányos megkülönböztetés. Ok maguk azt mondják, hogy ez csak a felszabadulás után van így, a felszabadulás után is csak egy időtől. d) Igenis részt vesznek a politikai életben. Kettő családfő az MSZMP tagja. Egy tanácstag is van. Kettő KISZ-tag is van. Jellemző azonban ezekre is, hogy nemigen szólnak hozzá egy-egy politikai, gazdasági vagy kulturális kérdéshez. Funkciót egyik sem visel. Végül nem mondható kielégítőnek a részvételük a politikai életben. e) A cigányok aránya a bűnözésben az utolsó években: súlyosabb bűntettet nem követtek el. E tekintetben jellemző rájuk, hogy az erdőből fát lopnak, silókukoricát (ez utóbbiért az egyik börtönbüntetést kapott, amit kérvényez elengedni). Előfordul, hogy a lakosság gyanúsítja őket azzal, hogy csirkéket fognak el. Azok inkább, akik a közelükben laknak. A cigányok a falu egyik részén, zárt építkezési településen vannak. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk a) A gazdasági helyzetük a lakosság többi részéhez viszonyítva gyenge, sokkal jobban el vannak maradva gazdaságilag. b) A foglalkoztatottság? A lakosság többi részénél dolgoznak legtöbbet. Nyugodtan el lehet mondani és állítani lehet, hogy az életfenntartásukhoz szükséges kereset nagyobb részét a lakosság nem cigány részétől szerzik meg vályogkivetéssel, tapasztassál és egyéb mezőgazdasági munkával. Hasonló munkákat végeznek a tanácsnak, a községben lévő állami gazdaságnak. (Nálunk Allatforgalmi Célgazdaság van.) c) Az itten lakó cigányok vályogcsinálással, tapasztassál foglalkoznak leginkább. Közülük itt kisiparos nincs. Ötvös Sándor elmondása alapján felvetődött, hogy alakítsanak tsz-t, vagy a gazdaságban dolgozzanak egy brigádban. Ez ideig álláspont nem alakult ki. A vb álláspontja az, hogy ezt lehetne, illetve érdemes volna támogatni. Ha ez azonban megtörténne, sok minden mással kellene összekötni, pl. állandóan nevelni őket, foglalkozni velük stb. d) Az itteni cigányságból még nem került ki szakmunkás vagy értelmiségi. Földdel egy sem rendelkezik. Mezőgazdasági munkákkal foglalkoznak ugyan, azonban ezt, mint ahogy fentebb említettem, a lakosság nem cigány részénél végzik. e) Igen. Lényeges különbség van a cigányok és nem cigányok életmódja között. Van különbség az egészségügyi, műveltségi viszonyokban és a foglalkoztatottság terén is. Nálunk iparosítás nincs. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük