Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
foglalt háborús bűntettet valósították meg. I— III. r. és V r. vádlott cselekményeiket több alkalommal, rövid időközben, egységes akarat-elhatározással követték el, így cselekményeiket folytatólagosan elkövetettnek kellett minősíteni. A BHÖ 82. pont e) alpontjában foglalt bűntett vizsgálatánál döntő jelentősége van a bűnösség megállapítása tekintetében annak, hogy a tettesek vagy részesek cselekményük törvénytelen voltát az adott körülmények között felismerhették-e. Mert amennyiben az adott körülmények között eljárásukat - szolgálati szabályzat figyelembevételével - törvénytelennek nem láthatták kellő körültekintés mellett, úgy a bűnösség megállapítására sor nem kerülhet. Vádlottak azonban a jelen esetben ezzel sikerrel nem védekezhettek. Tudták azt, hogy a vádbeli időben fennálló törvényes rendelkezések értelmében sem volt szabad embereket megkínozni és bírói ítélet nélkül embereket kivégezni. A katonai szolgálati szabályzat háború esetére bizonyos szűk keretben ezen eseten kívül is lehetőséget adott egyes parancsnokoknak bírói eljárás nélküli intézkedésre. A háború esetére szóló nemzetközi egyezmények azonban ennek a lehetőségét is kizárták. Vádlottak azzal maguk se védekeztek, hogy cselekményeik törvénytelen voltáról nem tudtak. I. r. vádlott kivételével e vonatkozásban védekezésük arra irányult, hogy parancsot teljesítettek. Parancs nem teljesítése pedig az adott helyzetben és körülmények között esetleg az agyonlövésig menő hátrányos következményekkel járhatott volna. A vádbeli időben érvényben volt szolgálati szabályzat szerint a törvényes rendelkezésekkel ellentétes parancsot a parancsot kapó nem volt köteles végrehajtani, végrehajtását meg kellett tagadni. Aki tehát törvénytelen parancsot hajtott végre, s ezáltal bűncselekményt követett el, cselekményéért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Hogy adott esetben a parancs alapján végzett törvénytelen cselekményeknél milyen jelentősége van annak, hogy az elkövető arra jogosult személy parancsára járt el, a büntetés kiszabásánál jöhet figyelembe. A bűnösség fokára és az elkövető személyében rejlő társadalmi veszélyesség mértékére ugyanis jelentős kihatással lehet az, hogy az adott helyzetben miként igyekezett magát kivonni a törvénytelen parancs végrehajtása alól, és milyen lehetősége volt annak végrehajtása megtagadására, illetve milyen mértékű hátrányok azonnali bekövetkezésétől tarthatott ez esetben? Tehát vádlottak tevékenységét ebből a szempontból alapos vizsgálat alá kell venni. Boldizsár I. r. vádlott a veréseknél akkor is megjelent, amikor kifejezetten nem is rendelték oda. A felvett bizonyítási anyagból kitűnően a sarkadi kínzásoknál előfordult olyan eset is, hogy Kozma Andor nyomozó felhívta a jelenlevőket, ki akar a verésben részt venni? Egyébként is a falhoz állított, megkínzott embereknél Kozma közvetlen figyelemmel nem kísérhette az őrzők és egyéb ott tartózkodó katonák tevékenységét. Ennél az esetnél tehát még arra sem hivatkozhatnak, hogy parancsra jártak el. Kozma a benti kínzásokkal volt elfoglalva, így különösebb hátrányt a kint őrséget adó személyek Kozmától emberségesebb bánásmód esetére sem várhattak. Még kevésbé hivatkozhattak parancsra
