Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

egymást terhelő vallomását a bántalmazások tekintetében alátámasztják a kihallgatott, bántalmazást szenvedett tanúk vallomásai és részben saját, magukat is terhelő előadásuk is. Az a bántalmazást szenvedett tanúk és Balázs László volt tolmács tanúvallomása alapján megállapítható, hogy a kínzásokat Kozma nyomozó irányította, és azoknál az ő rendelkezése szerint vettek részt vádlottak is, a többi beosztotthoz hasonlóan. Az ma már szintén nem állapítható meg részleteiben is, hogy Kozma és a vádlottakon kívül még kik és milyen tevékenységgel vettek részt e kínzásokban? Boldizsár I. r. vádlott és Tóth V r. vádlottnak az emberek elhurcolásában való tevékenysége, saját beismerésük és vádlott-társaik terhelő vallomása alapján volt megállapítható, valamint az általuk elhurcolt személyek vallomása alapján. E tanúk ugyanis határozottan ráismertek elhurcolóikra Boldizsár és Tóth vádlottak személyében. E tevékenységeknél a vádlott-társak terhelő vallomása értékelésénél figyelembe vette a bíróság, hogy a nyomozás során és a tárgyaláson lényegében egyező előadást tettek és cselekményeik e részében érdekellentét nem található. Nem hivatkoztak arra, hogy egymás parancsára vagy hatása alatt követték volna el a tevékenységeket. Minden esetben Kozma nyomozóra hivatkoztak, és ezt a kihallgatott, bántalmazást szenvedő tanúk vallomása is alátámasztotta. így e vonatkozásokban a vádlott-társak terhelő vallomása aggály nélkül volt figyelembe vehető, mert azokat a tárgyalás egyéb adatai mindenben alátámasztották. Ami eltérés mégis az egyes vádlotti előadások között a közvetlen időpont, illetve a tevékenység körét illetően mutatkozik, az lényegében azon alapul, hogy ma már vádlottak, de a tanúk sem emlékeznek ilyen hosszú idő távlatából minden részletre pontosan, ugyanúgy azok sorrendi egymásutániságára sem. A tanúknál még szerepet játszott az is, hogy úgy kezelték őket, hogy lehetőleg ne figyelhessék a bántalmazókat. Másrészt olyan lelkiállapotban voltak, ami szintén indokolttá teszi azt, hogy egyes részletekre ma már pontosan nem emlékeznek. Ott, ahol a személyek felismerésére lehetőség volt, így az összefogdosásnál, a tanúk sokkal alaposabb részletességgel tudtak beszámolni vádlottak tevékenységről. Azt, hogy milyen létszámú volt a Sarkadról Dobozra kísért összefogdosott csoport, megnyugtatóan ma már megállapítani nem lehet. E tekintetben nagyobb eltérés van vádlottak előadása között is. 30-52 között jelölik meg a kísért személyek számát. A lélekszámra nézve megfelelő adatokat az életben maradt s kihallgatott tanúk sem tudtak szolgáltatni. Annyi megállapítható, hogy kb. 8 hadifogoly, 6-7 további férfi, 2 nő s további 20 főből álló cigány csoport volt a szállítottak között. Az utóbbi csoportban két-három 16 éven aluli személy, néhány nő volt, a többi pedig férfi volt. Ezeket részben Kötegyánból szedték össze, részben Nagyszalontáról. A kivégzett csoport 20 főből állott. Ezt támasztja alá vádlottak előadása, valamint a temetésben részt vett kihallgatott tanúk vallomása, a feltárt tömegsírban talált csontvázak, illetve az ezek alapján előterjesztett szakértői vélemény. A tömegsír azonossága a temetésen résztvevő kihallgatott tanúk, Z. Szabó